Vizsgálnia kell a bíróságnak a kisajátítási ügy alapvető kérdéseit

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Dátum: 
2018. szeptember 18.

Közlemény a Kúria Kfv.II.37.680/2017/5. számú jelentős döntéséről:
Súlyos, az ítélet hatályon kívül helyezését előidéző ok, ha a bíróság alapvető kérdések - köztük a semmisség - vizsgálatát elmulasztja.

A Kúria végzésével hatályon kívül helyezte a jogerős ítéletet, mivel az elsőfokú bíróság több jogszabálysértést is elkövetett.

A bíróság nem vizsgálta a felperes által megjelölt II. rendű alperes személyét, ennélfogva a perben résztvevő személyek körét tévesen és nem megfelelő perbeli pozíció kiosztásával állapította meg, mellyel lényeges eljárási hibát vétett.

A Pp. 327.§ (2) bekezdése határozza meg, hogy ki lehet a perben alperes, de a jelen ügyben e rendelkezéstől eltérő, kivételes szabályt fogalmaz meg a Kstv. 32.§ (1) bekezdés a) pontja, mely szerint a kisajátítási pert a kisajátítást kérő ellen is meg kell indítani. Jelen ügyben – a Bt. 38.§ (6a) bekezdése alapján – a kisajátítási eljárás szabályait alkalmazni kell. Ebből pedig az következik, hogy II. rendű alperesként a perben csak a kisajátítást kérővel azonos, szolgalmi jog alapítását kérő személy járhat el.

Az elsőfokú bíróság nem vizsgálta azt sem [Ket.121.§(1)b)], hogy az alperesnek van-e egyáltalán  hatásköre a biztonsági övezeti előírásokra vonatkozó kötelezésre, ennek hiányában ugyanis ez az intézkedés törvénysértő és semmis.

Az elsőfokú bíróság elmulasztotta részletesen vizsgálni a biztonsági övezetre vonatkozó szabályokat, holott azok releváns előírásokat tartalmaznak arra nézve, hogy mely bányászati létesítmények kapcsán merülhet fel a biztonsági korlátozás megtételének szükségessége.

Budapest, 2018. szeptember 18.

A Kúria Sajtótitkársága