A Velencei Bizottság mai napon nyilvánosságra hozott véleménye több ponton pozitívan értékelte a Kúria működését.
A 2020-ban bevezetett jogegységi panasz intézményét illetően a vélemény hangsúlyozza, hogy a joggyakorlat egységesítése a legfelsőbb bíróságok rendkívül gyakori hatásköre, a meghozott döntések a jogbiztonságot szolgálják és összhangban vannak a bírói függetlenség követelményével. A jogegységi panasz intézménye, mint jogorvoslati eszköz megfelel a Velencei Bizottság által érvényesített követelményeknek, különös tekintettel arra, hogy a felek indítványára, az ő részvételükkel zajlik az eljárás. Azt a törvényi szabályt sem érte kifogás, hogy a rendes bíróságoknak tiszteletben kell tartaniuk a Kúria ítéleteit, és meg kell indokolniuk, ha nem követik a kúriai döntéseket.
A jogegységi panasz tanácsnak a tanácselnökök szenioritásán alapuló, illetve az ügy jellegét figyelembe vevő összetételét illetően a Velencei Bizottság azt is kiemelte, hogy az szigorú és objektív, előre meghatározott szabályokon alapul. A vélemény értékelte a Kúria hagyományait és azt, hogy az ügyelosztás rendjének kialakításakor a Kúria elnöke követi a kollégiumok és a Bírói Tanács javaslatait. Elfogadta a Kúria érveit, miszerint az objektív, transzparens és a lehető leginkább automatizált rendszerben működik.
A vélemény mindezek mellett tartalmaz a Kúria működését érintő javaslatokat is.
A jogszabályokat érintő észrevételeket a Kúria maga nem orvosolhatja. Így a hagyományos, jelenlegi formájában 1998 óta a jogrend részét képező (elvi) jogegységi eljárás megszüntetésére vonatkozó javaslatot érintően legfeljebb azt tudja megvizsgálni, hogy arra szükség van-e, illetve ha a jogszabály előkészítői erre igényt tartanak, megoldási javaslatot fogalmazhat meg az intézmény átalakítására.
A saját hatáskörben megfontolható javaslatokat viszont a Kúria haladéktalanul meg fogja vizsgálni. Ilyen az a javaslat, hogy a jogegységi panasz tanács a jelenleginél is több bíró közreműködésével hozza meg döntéseit és abban csak kinevezett tanácselnökök vegyenek részt. Hasonlóan megfontolható javaslat, hogy a bírói testületek ügyelosztással kapcsolatos álláspontjai legyenek nyilvánosak. E javaslatokat és a megoldási lehetőségeket a Kúria elnöke a bírói testületek elé terjeszti, noha a Velencei Bizottság javaslatainak elfogadása esetén kialakuló rendszer valószínűleg szigorúbb lesz, mint bármely európai bíróságon alkalmazott megoldás, ideértve az Európai Unió Bíróságát, illetve az Emberi Jogok Európai Bíróságát is.
Budapest, 2021. október 18.
a Kúria Kommunikációs Osztálya