A támogatás iránti igény nem alanyi jog, ha a kiírásban szereplő feltételei nem teljesültek, a remélt támogatás esélyének elvesztése nem von maga után kártérítési felelősséget

Nyomtatóbarát változat
Dátum: 
2019. november 21.

Tájékoztató a Pfv.V.20.860/2019. számú ügyben hozott döntésről.

A felperes 2006-ban egyedi kormánydöntéssel nyújtható közvetlen támogatás iránti kérelemmel élt. A támogató a – jogszabályok keretein belül biztosítható – támogatását ajánlotta fel, majd a közreműködő szervezet 2009-ben a Kormány támogatási ajánlatát visszavonta, mivel a 8/2007. (I. 24.) GKM rendelet szabályai szerint negatív munkahelyteremtéssel járó projekt nem kaphat támogatást.
A felperes 2010-ben pályázatot nyújtott be az Új Magyarország Fejlesztési Terv Gazdaságfejlesztési Operatív Program keretében tervezett beruházásai forrásának biztosítása érdekében. Hiánypótlás kibocsátását követően a közreműködő szervezet a felperes pályázatának befogadását megtagadta, mert az nem felelt meg a pályázati felhívás és útmutató előírásainak. A megtagadó döntés ellen a felperes eredménytelenül élt panasszal.
A felperes leszállított keresetében uniós és magyar jogszabályok megsértésére hivatkozással egyetemlegesen kérte kötelezni egyrészt az I. rendű, a III. rendű, a IV. rendű és az V. rendű alperest 129.159.031 forint kártérítés, valamint késedelmi kamata; másrészt az I. rendű és a III. r. alperest további 178.867.848 forint kártérítés, valamint késedelmi kamata megfizetésére.
A másodfokú bíróság a kiemelt jelentőségű ügyben hozott jogerős ítéletében az elsőfokú bíróság keresetet elutasító ítéletét helybenhagyta. Rámutatott arra, hogy a felperes keresetében lényegében a támogatási szerződések megkötésének elmaradása miatt elszenvedett állított kárai megtérítését kérte, azonban a kártérítési felelősség szükségképpeni elemeit nem tudta bizonyítani. A másodfokú bíróság nem kezdeményezett előzetes döntéshozatali eljárást, azt azért nem ítélte indokoltnak, mert a felperes nem jelölte meg a kezdeményezés iránti kérelmében, hogy mely konkrét uniós norma értelmezését mely kereseti tényállás tekintetében kéri, így a bíróság nem is határozhatott arról.
A jogerős ítélettel szemben a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a kártérítési keresetének történő helyt adást kérte. Több uniós norma értelmezésére a Kúria előtt is kérte előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezését.
A felülvizsgálati eljárásban hozott határozatában a Kúria kimondta, hogy nincs helye előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezésének, ha a felmerülő jogkérdés az ügy elbírálása szempontjából nem releváns. A felperes által hivatkozott uniós normák több okból sem bírnak jelentőséggel a kereset érdemi elbírálásában. A támogatás iránti igény nem alanyi jog. Ha a támogatás jogszabályokban és pályázati kiírásban szereplő feltételei nem teljesültek, odaítélésére nincs lehetőség. Ilyen esetben a remélt támogatás esélyének elvesztése nem von maga után kártérítési felelősséget. A kártérítési felelősség szükségképpeni elemeinek bizonyításának hiányában egyik előterjesztett jogalapon sem lehetséges kártérítést megítélni. A felperes által felvetett uniós jogkérdések részben nem irányadók a kereseti kérelemre, részben pedig azért szükségtelen ezek tekintetében az Európai Unió Bíróságához fordulni előzetes döntéshozatali kérelemmel, mert az értelmezés nem hatna ki a jogvita érdemi elbírálására.

Budapest, 2019. november 21.

A Kúria Sajtótitkársága