Az alperes és a felperessel egy cégcsoporthoz tartozó különálló cég között 2003. november 01-jén marketing szolgáltatási szerződés, valamint a peres felek között 2004. január 01-jén szállítási keretszerződés jött létre.
A peres felek közötti szállítási jogviszonyban hat felperesi számla megfizetésére nem került sor. A felperes szerződésszegésre hivatkozással ezért a szállítási keretszerződést felmondta. A marketing szolgáltatási szerződés is megszüntetésre került.
A felperes kereseti kérelmében hat ki nem fizetett számlája alapján 7.193.858 forint és járulékai megfizetésére kérte kötelezni az alperest.
Az alperes ellenkérelmében elsődlegesen a per megszüntetését kérte időelőttiségre hivatkozva. Érdemben is vitatta a felperesi keresetet, és azzal szemben beszámítási kifogást és viszontkeresetet is előterjesztett, mivel szerinte a szerződések felmondására jogellenesen került sor.
A felperes vitatta az alperesi beszámítási kifogás és viszontkereset jogalapját.
Az elsőfokú bíróság jogerős részítéletében a felperes számlakövetelésének helyt adva kötelezte az alperest 7.193.858 forint és járulékai megfizetésére. A marketing szolgáltatási szerződés jogellenes felmondására alapított viszontkeresetet arra tekintettel utasította el, hogy az alperes a marketing szolgáltatási szerződést nem a felperessel kötötte, így jelen perben ezzel összefüggésben a felperessel szemben igényt nem érvényesíthet. A bíróság alaptalannak ítélte a szállítási keretszerződés jogellenes felmondására alapított elmaradt haszon iránti viszontkereseti követelést is, mert az alperes szerződésszegő magatartására tekintettel a felperes jogszerűen mondta fel a szállítási keretszerződést, így a jogellenes felmondáshoz kapcsolódó kárigények megalapozatlanok. Alaptalannak ítélte továbbá azt a hivatkozást is, hogy az alperes szerződésszegését a felperes korábban tanúsított szerződésszegő magatartása kizárta.
A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A Pp. 235. § (1) bekezdésének korlátozó rendelkezésére tekintettel új előadásnak, illetve új bizonyítéknak tekintette, ezért figyelmen kívül hagyta az alperes azon konkrét felperesi visszaigazolásra történő hivatkozását, amelynek teljesítésére a felperes részéről nem került sor.
A jogerős részítélettel szemben több eljárásjogi és anyagi jogi jogszabálysértésre hivatkozással az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, melyben a jogerős részítélet hatályon kívül helyezését, a viszontkeresetének helyt adó döntés meghozatalát kérte. Sérelmezte, hogy a másodfokú bíróság a Pp. 235. § (1) bekezdésre hivatkozva olyan tényelőadást és bizonyítékot hagyott figyelmen kívül, amire már az elsőfokú eljárás során hivatkozott, illetve csatolt.
A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős részítélet hatályában való fenntartását kérte.
A Kúria a felülvizsgálati eljárás eredményeként azt állapította meg, hogy a jogerős részítélet sérti a Pp. 235. § (1) bekezdését, egyebekben azonban a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okokból nem jogszabálysértő.
A Pp. 235. § (1) bekezdése a fellebbezési jog korlátozását jelenti, ezért garanciális okokból az szigorúan vizsgálandó, hogy a fellebbezés hivatkozása valóban új tényre vagy új bizonyítékra vonatkozik-e. Miután az alperes már az elsőfokú eljárásban hivatkozott arra, hogy a felperes visszautasította az általa kért szállítást, és e körben a felperestől származó levelet is csatolt, így a másodfokú bíróság tévesen mellőzte az alperes e fellebbezési hivatkozásának érdemi elbírálását.
A Kúria ugyanakkor alaptalannak ítélte az alperesi felülvizsgálati kérelem további hivatkozásait.
A Kúria ezért a jogerős részítélet felperesi számlakövetelésre és a marketingszolgáltatási szerződés felmondására, valamint az azzal összefüggő kártérítési igény elbírálására vonatkozó rendelkezéseit hatályában fenntartotta, egyéb rendelkezéseit - a perköltségre is kiterjedően - hatályon kívül helyezte, és a másodfokú bíróságot kötelezte új eljárásra és új határozat hozatalára.
Budapest, 2014. január 23.
A Kúria sajtótitkársága