Tájékoztató a munkáltató egészségsértése miatti kárfelelőssége tárgyában
A Kúria M.I. tanácsa által tárgyaláson kívül elbírálta a Mfv.I.10.210/2018. számú ügyet, 2018 december17-én, melynek elvi tartalma: a felszámolás kezdő időpontja után a gazdálkodó szervezet ellen a felszámolás körébe tartozó vagyonnal kapcsolatos pénzkövetelést csak a felszámolási eljárás keretében lehet érvényesíteni. Ezért a felszámolás kezdő időpontja előtt indított munkaügyi per a hitelező munkavállalót nem mentesíti a felszámolási eljárásban történő igénybejelentés kötelezettsége alól. A munkáltató Bt. elleni felszámolási eljárásban amennyiben a munkavállaló nem vált hitelezővé, a Bt-vel szemben a követelése érvényesíthetősége, következésképpen a mögöttes felelős Bt. beltaggal szembeni igény érvényesíthetősége is elenyészett (Csődtv. 37.§(2)-(3) bekezdés).
A felperes az I. r. alperes munkavállalójaként 2007. május 7-én üzemi balesetet szenvedett. I. r. alperest a peres eljárás alatt 2013. március 14-én jogerőre emelkedett végzéssel a cégnyilvántartásból törölték. A felszámolási eljárásban felperes a perbeli követelésére vonatkozóan hitelezői igénybejelentéssel nem élt. A felperes keresete az üzemi balesetből eredő vagyoni és nem vagyoni kárai megtérítésére irányult, pontosított keresetét I. r. alperesként a munkáltatóval, mögöttes felelőssége alapján III. r. alperesként a beltaggal szemben tartotta fenn. III. r. alperes ellenkérelmében vitatta a kereset jogalapját és összegszerűségét is. Az elsőfokú bíróság megismételt eljárásban hozott ítéletével megállapította, hogy a III. r. alperes mögöttes felelőssége alapján felel a felperes 2007. május 7-én bekövetkezett balesetéből eredő károkért. A III. r. alperesre terhesebben 70-30%-ban állapította meg a kármegosztás arányát. Kötelezte a III. r. alperest a felperes javára egy összegben 46.160.519 forint megfizetésére, valamint kártérítési járadékot is megítélt. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. A III. r. alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú ítéletet megváltoztatta, a keresetet elutasította. A felperes felülvizsgálati kérelme a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésével az elsőfokú ítélet helybenhagyására irányult. III. r. alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte.
A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott. A felperes jogszabálysértésként a Gt. 104. § (1) bekezdését, 108. § (1) bekezdését jelölte meg. A törvényszék ítéletét azonban nemcsak a Gt. 108. § (1) bekezdésére, hanem a Csődtv. 37. § (1), (3) bekezdéseire és 38. § (2) és (3) bekezdéseire is alapította. Megállapította, hogy az igény III. r. alperesnek mint az I. r. alperes beltagjának a Gt. 108. § (1) bekezdésén alapuló mögöttes felelőssége folytán előterjeszthető volt, és nem a beltag e mögöttes felelőssége szűnt meg a perbeli igénnyel összefüggésben, hanem csak annak érvényesíthetősége a jogvesztés miatt. A Bt. beltag mögöttes felelőssége törvény rendelkezésén alapuló járulékos jellegű, másodlagos, közvetett helytállási kötelezettséget jelent. A járulékos kötelezettség mindig főkötelezettséget feltételez, tehát mindig ehhez a főkötelezettséghez igazodik. A járulékosságból következik az is, hogy a főkötelezett oldalán bekövetkezett jogi tények kihatnak a járulékos kötelezettre, vagyis a mögöttes kötelezett helyzete a főkötelezett helyzetéhez igazodik. Ebből következően ha a fő kötelezettel szemben jogvesztés következik be, az kihat a mögöttes kötelezettre is. A fentiek alapján a törvényszék jogszerűen, a bírói gyakorlatnak (EBH2012.P.10, EBH2010.2241) megfelelően foglalt állást arról, hogy a főkötelezettel (I. r. alperes munkáltató Bt.) szembeni felszámolási eljárásban a felszámolás közzétételétől számított 180 napon belüli igénybejelentés elmulasztása a főkötelezettel szemben jogvesztéssel járt [Csődtv. 37. § (1) és (3) bekezdés], ami a járulékos kötelezettel szemben is jogvesztést eredményezett. A felszámolás kezdő időpontja előtt indított eljárás a hitelezőt nem mentesíti (a törvényszék által is figyelembe vett) Csődtv. 37. § (1) bekezdésben foglalt felszámolási eljárásban történő igénybejelentési kötelezettsége alól (Mfv.I.10.030/2016/6.). A fentiekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
Budapest, 2019. január 28.
A Kúria Sajtótitkársága