Tájékoztató lakástámogatás visszafizetésének elévüléséről szóló kúriai határozatról

Dátum

A Kúria Kfv. 35.004/2018. számon hozott döntésének elvi tartalma: az adóhatóság a költségvetési támogatás jogosulatlan igénybe vétele körében kötelezően végez hatósági ellenőrzést, és végső soron intézkedik a visszatérítés iránt, amire ugyanakkor az adózás rendjéről szóló törvény elévülési szabályai kiterjednek.

A felperes 2002. október 4-én jelzálog levelek útján igénybe vett állami kamattámogatással lakóingatlan építési kölcsönszerződést kötött hitelintézettel. A beruházásból ingatlan tetőterének új lakássá alakítását célozták megvalósítani. A hitelintézet 2016. január 1-jén arról tájékoztatta az alperesi hatóságot, hogy a használatbavételi engedély nem került benyújtásra a támogatott ingatlan vonatkozásában, ezért a hitelintézet a támogatást 2016. január 6. napján visszavonta. A kölcsönfelvevő felperes álláspontja szerint a hatóság által követelt állami kamattámogatás iránti igény elévült, ezért azt több mint 13 évvel a támogatási jogviszony létrejöttét követően visszakövetelni nem lehet.

Az elsőfokú bíróság szerint a lakáscélú állami támogatás visszakövetelésével kapcsolatban nem volt hatályban olyan tételes jogszabályi rendelkezés, amely alapján a támogatás visszaköveteléséhez való jog elévülése bekövetkezhetett volna, ezért a kamattámogatás visszakövetelésének helye volt.

A Kúria megállapítása szerint viszont mivel az adóhatóság külön jogszabály alapján végez a költségvetési támogatás jogosulatlan igénybe vételének körében kötelezően hatósági ellenőrzést, továbbá végső soron intézkedik a visszatérítés, valamint a végrehajtás iránt, a támogatott jogviszonyára az adózás rendjéről szóló szabályozás kiterjedt. Ebből az is következik, hogy a tényállás szerinti időben az alperesnek elévülési időn belül adók módjára való behajtásról volt lehetősége gondoskodni dacára annak, hogy maga nem adóhatóság. Az adóeljárás elévülési szabályait ezért alkalmazni kell az ügyben.

A költségvetési támogatás igényléséhez, a túlfizetés visszaigényléséhez való jog eszerint nem korlátlan, hanem általában annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben az igényléshez való jog megnyílt. A Kúria rendelkezése szerint megismételendő közigazgatási eljárásban ezért az elévüléssel kapcsolatos tényeket meg kell állapítani.

Budapest, 2018. október 16.

A Kúria Sajtótitkársága