A terrorcselekmény bűntette és más bűncselekmények miatt B. Gy. és társai ellen folyamatban lévő büntetőügyben a Kúria a Bpkf.II.1168/2022/4. számú végzésével B. Gy. I. rendű vádlott letartóztatását megszüntette és a másodfokú eljárás befejezéséig a bűnügyi felügyeletét rendelte el, amelynek keretében előírta, hogy a tartózkodási helyéül szolgáló ingatlant nem hagyhatja el. A bűnügyi felügyelet szabályai betartásának ellenőrzésére a terhelt mozgását nyomon követő technikai eszköz alkalmazását rendelte el.
Végzésének indokolásában a Kúria kifejtette, hogy a Fővárosi Ítélőtábla helyesen állapította meg, hogy a nem jogerős ítélettel kiszabott 17 évi szabadságvesztés magában hordozza a szökés, elrejtőzés veszélyét, míg az a tény, hogy a terheltet időközben újabb, szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt gyanúsítottként hallgatták ki, felveti a bűnismétlés veszélyét. Az ítélőtábla azonban nem kellő alapossággal vizsgálta, hogy a kényszerintézkedéssel elérni kívánt célok enyhébb kényszerintézkedés alkalmazásával biztosíthatók-e és nem volt kellő figyelemmel a vádlott és az ügy egyedi körülményeire.
A terhelt az eljárás során kifogástalan magatartást tanúsított, az idézéseknek eleget tett és elérhető maradt akkor is, amikor vele szemben nem jogerősen hasonló tartamú szabadságvesztés került kiszabásra. A bűnismétlés veszélyét pedig csökkenti, hogy a terhelt újabb gyanúsítotti kihallgatására akként került sor, hogy a jelen eljárás alapját, valamint az újabb gyanúsítás alapját képező cselekmények között 10 év, majd a vádlott meggyanúsításáig az újabb ügyben további három év telt el.
A letartóztatás indokoltságának időszakos felülvizsgálata során mindig behatóan vizsgálni kell, hogy a letartóztatással elérni kívánt célok enyhébb személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedéssel elérhetők-e. Különösen irányadó ez, ha a büntetőeljárás jelentősen elhúzódik. Ezen nem változtat az sem, ha a terhelt az elhúzódó eljárásban nem végig áll a legsúlyosabb személyi szabadságot elvonó kényszerintézkedés hatálya alatt. A kényszerintézkedés célja mindig az eljárás zavartalanságának biztosítása: az, hogy a vádlott az eljárásban ne szökjön meg vagy ne rejtőzzön el, illetve az eljárás alatt ne kövessen el újabb bűncselekményt. Az eljárás extrém elhúzódása esetén tehát fokozottan érvényesül az elérni kívánt eljárási cél biztosítására még megfelelő legenyhébb (legkisebb szabadságkorlátozással járó) kényszerintézkedés alkalmazásának követelménye. Jelen esetben a fenti veszélyek kiküszöbölésére a bűnügyi felügyelet alkalmazása – annak technikai eszközzel való ellenőrzése mellett – megfelelő.
A Kúria Kommunikációs Osztálya