A felperes cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt álló nagykorú testvérével való kapcsolattartása szabályozását kérte a polgári bíróságtól ara hivatkozással, hogy a gondnokként kirendelt édesanyjuk, rossz viszonyukra tekintettel azt nem teszi lehetővé, az ügyben hozott gyámhatósági intézkedések pedig nem vezettek eredményre.
Az első fokú bíróság ítéletével a keresetnek helyt adott, mert álláspontja szerint kifejezett jogszabályi rendelkezés hiányában is a testvérek között a kapcsolattartás szabályozása indokolt és szükséges, és analógiaként a Családjogi törvénynek a kiskorú gyermekek és a szülők, testvérek esetén alkalmazandó kapcsolattartásra vonatkozó rendelkezései valamint az ahhoz kapcsolódó bírói gyakorlat az irányadók.
A másodfokú bíróság az első fokú ítéletet hatályon kívül helyezte és a pert megszüntette. Döntését azzal indokolta, hogy az adott ügyben nincs joghézag és nincs szükség analógia alkalmazására. A gondnok tevékenysége ugyanis a gyámhatóság felügyelete alá tartozik, amelynek joga van a gondnokolt érdekében arra, hogy a gondnokot meghatározott intézkedések megtételére utasítsa és ez vonatkozik a gondnokolt családi, rokoni kapcsolatainak biztosítására is. Az előírt intézkedések elmulasztása esetén pedig a gondnokot a tisztségéből elmozdíthatja.
A jogerős permegszüntető végzés ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben elsődlegesen annak hatályon kívül helyezését és a másodfokú bíróság új eljárásra utasítását, másodlagoson pedig, az eljárás felfüggesztése mellett az Alkotmánybíróságnál egyedi normakontroll kezdeményezését kérte.
Az ügyben a Kúriának azt, a bírói gyakorlatban eddig még fel nem merült elvi jelentőségű jogkérdést kellett eldöntenie, hogy van-e hatásköre a polgári bíróságnak a testvérnek a gondnokság alatt álló nagykorú testvérével való kapcsolattartása szabályozására, és amennyiben nincs, jelentkezik-e olyan alkotmányos jogokat érintő joghézag, amely miatt az Alkotmánybíróság eljárását kellene kezdeményezni.
A Kúria a jogerős permegszüntető végzést hatályában fenntartó végzésében kimondta, hogy a polgári bíróságnak nincs hatásköre a testvérnek a cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt álló testvérével való kapcsolattartása szabályozására. Ebben a tekintetben a Családjogi törvénynek a kiskorú gyermekkel való kapcsolattartást szabályozó rendelkezései nem alkalmazhatók, a Polgári Törvénykönyv értelmében pedig a gondnok dönt, illetve a gondnokot felügyeleti jogkörében a gyámhatóság utasíthatja a gondnokolt érdekében a családi kapcsolatok ápolásához szükséges intézkedések megtételére. Ez utóbbi egyébként a gyámhatósági eljárásban a gyámügyi rendeletnek megfelelően a másodfokon eljárt gyámhivatal részéről meg is történt. A Kúria arra is rámutatott, hogy a gyámügyi eljárás korábbi szakaszaiban a jogszabályok értelmezésében bizonytalanság mutatkozott, ami miatt célszerű lenne a részletesebb és konkrétabb jogszabályi rendezés, az azonban önmagában nem jelenti azt, hogy joghézag állna fenn.
A Kúria végzésében kimondta azt is, hogy ha a bíróságnak nincs hatásköre az ügy elbírálására, nincs olyan folyamatban lévő ügy, amelyben a bíró – az eljárás felfüggesztése mellett – az Abtv. 25. §-a alapján egyedi normakontroll kezdeményezésére lenne jogosult.
Budapest, 2012. július 9.
A Kúria Sajtótitkársága