Tájékoztató a Kúria Pfv.I.21.479/2011. számú ügyében hozott határozatáról

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Dátum: 
2012. július 2.

Az alperes önkormányzat 1994-ben – helyt adva a felperes kérelmének – a felperes ingatlanából lejegyzett és közútnak nyilvánított 310 m2 területrészt; a közútra az alperes tulajdonjogát 2003-ben jegyezte be az ingatlanügyi hatóság. A felperes nem mondott le a 310 m2 terület értékéről, az alperes nem állapított meg kártalanítást és a felek evonatkozásban megállapodást sem kötöttek.

A felperes 2008-ban benyújtott keresetében jogalap nélküli gazdagodás címén igényelte az alperes önkormányzattól a területrész 2003. évi forgalmi értékét és az összegnek a tulajdonjog bejegyzésétől járó kamatát.

Az elsőfokú bíróság a kereset szerint marasztalta az alperest, a másodfokú bíróság azonban megváltoztatta az ítéletet és elutasította a keresetet.

A Kúria a hatályban tartotta a másodfokú bíróság ítéletét, azonban eltérő indokok alapján.

A Kúria határozatának indokolása szerint a teleknek az 1994-ben kisajátítás nélkül igénybevett (lejegyzett) része után az alperesnek kártalanítást kellett volna megállapítania, s ha ezt elmulasztotta, a felperes a kártalanítást a jegyzőhöz intézett kérelemmel, közigazgatási úton követelhette volna.

A felperesnek tehát a rendelkezésére állt – speciális jogszabályban rendezett – eljárás, amelynek során a kártalanítást igényelhetett, azonban nem élt a lehetőséggel.

A Ptk.361.§ (1) bekezdésének megfelelő jogalap nélküli gazdagodás szubszidiárius (kisegítő, helyettesítő) jellegű, azaz csak akkor kerülhet alkalmazásra, ha a követelésnek nincsen és nem is volt más jogalapja.

Amennyiben korábban fennállt az igény érvényesítésének lehetősége valamely jogalapon, az igényérvényesítés megszűnt lehetősége nem éleszthető fel a jogalap nélküli gazdagodás útján.

(Elévült kötelmi igény nem követelhető az elévülés bekövetkezését követően jogalap nélküli gazdagodás jogcímén.)

Budapest, 2012.július 2.

A Kúria Sajtótitkársága