A felperes keresetében sérelmezte közszolgálati jogviszonya jogellenes megszüntetését, továbbá elmaradt illetmény, rendkívüli munka ellenértéke és szabadságmegváltás megfizetésére kérte kötelezni az alperest.
Az ügyben eljárt munkaügyi bíróság a jogviszony jogellenes megszüntetése megállapítása iránti kereset tekintetében annak elkésettségére figyelemmel a pert megszüntette, míg a rendkívüli munka ellenértékének megfizetése és szabadságmegváltás címén előterjesztett igény vonatkozásában a keresetet elutasította.
A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Kifejtette, hogy a jogviszony megszüntetése tekintetében a köztisztviselő érveit nem vizsgálhatták, mivel a kereseti kérelem elkésetten került benyújtásra, a túlmunkadíj vonatkozásában pedig a felperes igényét nem tudta bizonyítani, a közszolgálati jogviszonya megszűnéséig ki nem adott szabadságát pedig az alperes megváltotta.
A felperes felülvizsgálati kérelme alapján indult eljárásban a Kúria a másodfokú bíróság ítéletét hatályában fenntartotta.
Az ügy az alábbiak miatt különösen munkaigényes volt:
A perben rendkívül széles körű bizonyítási eljárás került lefolytatásra, nagy mennyiségű iratanyag került becsatolásra (menetlevelek, vizsgálati naplók, műszaki vizsganaplók stb.). A bizonyítékokat értékelve kellett megállapítani azt, hogy mennyi volt a felperes munkavégzésének tartama, naponta hány gépjármű vizsgáztatását végezte el, és történt-e olyan túlmunkavégzés, amely nem került ellentételezésre. A Pp. 164. § (1) bekezdése alapján a bizonyítási kötelezettség a felperest terhelte, az alperes által elismert és díjazott túlmunkát meghaladó igényét azonban nem tudta bizonyítani.
Budapest, 2014. május 26.
A Kúria Sajtótitkársága