Tájékoztató a Kúria M.I. tanácsa által tárgyaláson kívül elbírált Mfv.I.10.061/2017. számú ügyről írásbeli figyelmeztetés hatályon kívül helyezése tárgyában

Nyomtatóbarát változat
Dátum: 
2018. február 19.

A felperesek hosszabb idő óta az alperessel, illetve annak jogelődjével állnak munkaviszonyban autóbusz-vezető munkakörben. Tagjai a Sz. A. K. Szakszervezetnek. A szakszervezet 2015. szeptember 21-ére ún. fekete pólós demonstrációt hirdetett azon célból, hogy kikényszerítse a M.N.V. Zrt-től a szakszervezetekkel való tárgyalást a három éves bérrendezési program keretében. A demonstrációra történő felhívás a felperesek munkahelyén a hirdetőtáblán megjelent. Az alperes vezérigazgatója 2015. szeptember 15-én hozta meg az utasítását a formaruha, illetve munkaruha viselésre kötelezettek munkahelyi megjelenéséről. Az ebben foglaltakat a felperesek 2015. szeptember 21-e előtt megismerték, ennek ellenére a meghirdetett demonstráción fekete pólóban részt vettek. Az alperes a felpereseket 2015. október 5-én kelt írásbeli figyelmeztetésben részesítette. A felperesek a keresetükben az írásbeli figyelmeztetések hatályon kívül helyezését kérték az alperes perköltség fizetésre kötelezése mellett. Az alperes a keresetek elutasítását kérte. Az elsőfokú bíróság ítéletével az írásbeli figyelmeztetéseket hatályon kívül helyezte, és az alperest perköltség fizetésére kötelezte. Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta, és az alperest a felperesek részére perköltség fizetésére kötelezte, valamint eljárási illeték-különbözet megfizetésére is utasította. Az alperes a felülvizsgálati kérelmében tartalma szerint a keresetek elutasítását kérte. A felperesek felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására és az alperes perköltség fizetésre kötelezésére irányult.
A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott. A felülvizsgálati kérelem konkrét jogszabálysértésként az Mt. 7. §-ában foglaltakat, valamint a Pp. 221. §-ában rögzítetteket jelölte meg, így kizárólag ezek voltak vizsgálat alá vonhatóak. Az eljáró bíróságok helyesen állapították meg, hogy a per tárgya nem a munkáltatói utasítás (Szabályzat) érvényességének megállapítása volt, ez a jelen perben nem is volt vizsgálható. A kiadás körülményeit illetően azonban értékelhető volt, hogy a munkáltató megtartotta-e a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményét (Mt. 7. §). Ennek jelen eljárásban való vizsgálhatóságát az alperes a felülvizsgálati kérelmében vitatta, de e körben konkrét jogszabálysértést nem jelölt meg. A felperesek az eljárás során következetesen állították – és az alperes ezt ítéleti bizonyossággal nem tudta cáfolni –, hogy az utasítás kiadására kifejezetten azért került sor, hogy a munkáltató megakadályozza a munkavállalók fekete pólóban való demonstrációs célzatú megjelenését. Erre utal a szabályzat kiadásának időpontján, körülményein, tartalmán kívül az is, hogy a munkáltató – általa sem vitatottan – az érdek-képviseleti szervekkel való kötelező egyeztetés nélkül hozta meg ezen utasítását. Ez utóbbi tekintetében nem adott elfogadható magyarázatot arra, hogy a szabályzat kiadását mi tette olyan sürgetővé, hogy az alperes az érdek-képviseleti szervek tekintetében vállalt kötelezettségét is megszegje. A felperesek nem vitásan az utasításban foglaltakat a demonstráció megkezdése előtt megismerték, ennek ellenére jelentek meg – a perbeli időben a köztudatban külön jelentést hordozó - előírás-ellenes fekete öltözékben. Az Alkotmánybíróság több határozatában {pl. 3264/2016. (XII.14.) AB határozat [21], [22]} kimondta, és a következetes ítélkezési gyakorlat szerint is egyebek mellett a munkáltatói utasítás az alapjogoknak, köztük a véleménynyilvánításhoz való jognak sem lehet gátja. A véleménynyilvánítás szabadságát törvény is csak más alapjog, vagy alkotmányos kötelezettség érvényesülése érdekében, és kizárólag a szükségesség és arányosság keretén belül korlátozhatja. A véleménynyilvánítás jogával élni kívánó, ezért fekete pólóban megjelenő munkavállalók a rendeltetésellenesen meghozott utasítás végrehajtásának megtagadásával nem követtek el olyan súlyú kötelezettségszegést, amely az írásbeli figyelmeztetés jogszerű indokául szolgálhat. Az alperes a Pp. 221. §-ának bíróságok általi megsértését is panaszolta, ez azonban nem volt megállapítható.

Budapest, 2018. február 19.

A Kúria Sajtótitkársága