Tájékoztató Kúria a Magyar Állam felperesnek J. B. alperes ellen szerződés érvénytelenségének megállapítása iránti Pfv. VI.21.317/2012.számú ügyéről

Nyomtatóbarát változat
Dátum: 
2012. november 8.

A Kúria az ügyben 2012. november 13. napján 9.45 órakor tart tárgyalást.

A felperes képviseletében eljárt Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács jóváhagyásával 2008. július 30-án csereszerződést kötött az alperessel, melyben a felperes az alperes tulajdonába adta a Sukoró külterületi szerződésben megjelölt ingatlanait 1.084.010.100 forint értékben, az alperes pedig a felperes tulajdonába adta az Albertirsa külterületi 2 db, valamint a Pilis külterületi 1 db ingatlanát 784.400.000 forint értékben. Az alperes kötelezettséget vállalt 269.610.100 forint értékkülönbözet megfizetésére. A szerződésben a felek rögzítették, hogy annak megkötése különösen azért áll a felperes érdekében, mert a csereszerződés alapján tulajdonába kerülő valamennyi ingatlant közvetlenül érinti az M4 autópálya fejlesztése. Az alperes az értékkülönbözetet megfizette, a felek tulajdonjoga azonban az elcserélt ingatlanokra az ingatlannyilvántartásba nem került bejegyzésre.

A felperes 2009. november 18-án feltűnő értékaránytalanságra és téves feltevésre való hivatkozással megtámadta a csereszerződést, majd pert indított az alperes ellen. Keresetében kérte a csereszerződés érvénytelenségének a megállapítását és az eredeti állapot helyreállítását a szerződés jogszabályba ütközése, annak jogszabály megkerülésére irányuló jellege, lehetetlen szolgáltatás kikötése, a szerződés színleltsége, valamint abban feltűnően aránytalan előny kikötése és tévedés jogcímén. Az alperes a kereset elutasítását kérte.

Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította a perbeli csereszerződés érvénytelenségét és kötelezte a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 296.610.010 forintot és ezen összeg kamatát. Indokolása szerint a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács ügyleti akarata hibás volt, mert az érvényes döntéshez szükséges számú, legalább négy hibátlan szerződési akarat nem állt rendelkezésre. Ezt a tényt az alperes is felismerte, ezért a csereszerződésben megjelölt jogszabályi feltétel, a vonalas infrastruktúra megvalósítása tekintetében az akaratnyilatkozat színlelt volt.

Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Megállapítása szerint a felek által leplezni kívánt cél az volt, hogy a felperes nyilvános versenyeztetés nélkül juttassa az alperes tulajdonába a sukorói ingatlanokat annak érdekében, hogy ott szórakoztató, turisztikai célú beruházás valósuljon meg. A felek csak látszólag tettek eleget a jogszabályban meghatározott követelményeknek, az elcserélt ingatlanok között több mint 1.000.000.000 forintos értékkülönbözet állt fenn, ezért a felek célja a jogszabályban foglaltak megkerülése volt, mely szerint a sukorói ingatlanok csak nyilvános pályázat vagy árverés útján kerülhettek volna ki a felperes tulajdonából.

A jogerős ítélettel szemben az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, melyben kérte annak az elsőfokú bíróság ítéletére is kiterjedő hatályon kívül helyezésével új eljárás elrendelését vagy a keresetet elutasító határozat meghozatalát. Ebben hivatkozott arra, hogy a csereszerződés az alperes elállása folytán megszűnt, ezért az ügyben érdemi döntés nem lett volna hozható. Hivatkozott az eljárás szabályainak megsértésére és arra, hogy a csereszerződés nem volt sem jogszabályba ütköző, sem jogszabály megkerülésével kötött ügylet.

Budapest, 2012.november  8.

A Kúria Sajtótitkársága