Tájékoztató a Kúria jelentős határozatáról közalkalmazott garantált illetménye és a munkáltatói döntésen alapuló illetményrész tárgyában, a Mfv.II.10.080/2016. számú ügyben

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Dátum: 
2016. szeptember 22.

Az alperes 2013. január 11-én kelt intézkedésével rendelkezett a felperes következő fizetési fokozatba (E fizetési osztály 6. fizetési fokozatba) sorolásáról, és a felperes havi illetményét 2013. január 1-jétől a következők szerint állapította meg: a garantált illetmény összesen 103.240 forint (kerekítve 103.200 forint), a garantált összegen felüli, a munkáltatói döntésen alapuló illetményrész 66.700 forint, így az összilletmény 169.900 forint.

A felperes illetménye 2014. évben nem változott, ebben az évben is a 2013. évi alperesi határozattal megállapítottak szerint részesült illetményben.

Az alperes a 2015. január 27-én kelt intézkedésében a felperes illetményét 2015. január 1-jei hatállyal a következők szerint állapította meg: a felperes bértábla szerinti illetménye 103.240 forint, a garantált bérminimumra történő kiegészítés összege 18.800 forint, a garantált illetménye összesen 122.040 forint (a garantált illetmény összesen kerekítve 122.000 forint), a garantált összegen felüli, a munkáltatói döntésen alapuló illetményrész 47.900 forint, az illetmény összesen 169.900 forint. Az intézkedésben tájékoztatta az alperes a felperest, hogy a fizetési fokozat bértábla szerinti illetményét a garantált bérminimumra (122.000 forintra) kellett kiegészíteni. A garantált bérminimumra történő kiegészítés során a munkáltatói döntésen alapuló illetményrészt kellett csökkenteni, ezáltal az illetménye változatlan maradt.

A felperes keresetet nyújtott be, melyben elmaradt illetménye és késedelmi kamata megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Álláspontja szerint 2014. évben a helyesen megállapított illetmény esetén havi 184.700 forint illette volna meg, s ettől a 2015. évi illetménye sem lehetett volna kevesebb.

A közigazgatási és munkaügyi bíróság ítéletével az alperest 2013. augusztus 1-jétől 2015. január 1-jéig terjedő időre 305.600 forint illetmény-különbözet és kamata megfizetésére kötelezte. Az alperes fellebbezése folytán eljárt törvényszék az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta és az alperes által a felperesnek fizetendő illetmény-különbözetet 364.800 forintra felemelte. A 2015. évi illetményre vonatkozó igény tekintetében kifejtette, hogy a felperes összilletménye nem volt csökkenthető, így jogszerűen tartott igényt 2015. évben is a 2014. évben őt megillető illetményre.

Az alperes felülvizsgálati kérelme alapján eljárt Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.

A felperes 2015. január 1-től érvényesített követelése vonatkozásában az nem volt vitatott, hogy a felperes garantált illetménye 2015. január 1-től a garantált bérminimum összegének  figyelembevételével került kiegészítésre, melyre az alperes a 2015.január 1-től hatályos intézkedésében a munkáltatói döntésen alapuló összegből csoportosított át összeget.

A felperes 2014. évi (garantált illetmény és munkáltatói többletilletmény együttes összege) azonban az előbbiekből következően annyival lett magasabb, amennyivel a garantált illetménye növekedett (184.700 forint). Ezért az alperes 2015. évben ugyan jogszerűen megtehette, hogy intézkedik arról, hogy a felperes jogszabály alapján emelkedett garantált illetményét a munkáltatói döntésen alapuló illetményrész összegét csökkentve egészítse ki, azonban ezt jogszerűen csak az addigi illetmény összegének csökkentése nélkül tehette meg. Ez az elv akkor is irányadó, ha az illetmény helyes összege utóbb a perben került megállapításra. Ez esetben a felperest olyan helyzetbe kell hozni, mintha az alperes a 2014. évi illetményét helyesen állapította volna meg. Ebből következően 2015. évre megalapozott a felperes havi 14.800 forint különbözet iránti igénye.

A döntés elvi tartalma

1) A kinevezés szerinti összilletményben a feleknek meg kell állapodniuk. A megállapodáson alapuló összilletményen belül a kinevezésben, annak módosításában (átsorolási intézkedésben, vagy határozatban) rögzíteni kell a jogszabályon alapuló részként a besorolást, a garantált illetmény összegét és az illetménypótlékokat. A munkáltatói döntésen alapuló illetményrész biztosítása a munkáltató egyoldalú döntésén, mérlegelésén alapul, annak változatlan összegére a közalkalmazottnak addig van alanyi joga, amíg a garantált illetmény összege változatlan. Ha a munkáltató ilyen többletilletményben részesíti a közalkalmazottat, vagy a korábban biztosított munkáltatói többletilletményt a garantált illetmény kötelező növelése miatt a növelés összegével csökkenti, e döntéséről megfelelően – írásban – tájékoztatnia kell. Ennek hiányában a közalkalmazott megalapozottan hivatkozhat arra, hogy a munkáltató a változatlan összegű összilletmény és a munkáltatói döntésen alapuló többletilletmény mellett nem biztosította részére a garantált illetmény jogszabályon alapuló kötelező emelését.

2) Ha a 2013. és 2014. évi illetmény helyes összege utóbb a perben került megállapításra, ez esetben a közalkalmazott felperest olyan helyzetbe kell hozni, mintha az alperes a 2013. és 2014. évi illetményét helyesen állapította volna meg. Ezért ha az alperes 2015. évre az irányadó illetményéhez képest alacsonyabb összegű összilletményt állapított meg, a felperes igénye a különbözet összegére megalapozott.

Budapest, 2016. szeptember 22.

A Kúria Sajtótitkársága