A Kúria Kfv.V.35.331/2018/4. számú ügyében: a felperes jogi álláspontja szerint kettős adóztatást végez az adóhatóság, mert a szántó ingatlana után települési adót vetett ki, ugyanakkor az ingatlanát haszonbérleti szerződés alapján használó kft. élelmiszerlánc-felügyeleti díjat fizet.
A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 1/A.§-ában, a települési adóról rendelkező helyi rendelet 2.§-ában és 3.§ (1) bekezdésében foglalt rendelkezések alapján az ingatlan-nyilvántartásban szántó művelési ágban nyilvántartott föld után annak tulajdonosa települési adót fizet. Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Élelm.tv.) 47.§ (2) bekezdés b) pontja értelmében felügyeleti díjat köteles fizetni az a természetes személy, jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki (amely) élelmiszer-, takarmány-termelési célból termesztett növényt, vetőmagot, növényi terméket, illetve az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerinti szaporító és ültetési anyagot forgalomba hozza.
Az Önk.r. és az Élelm.tv. idézett szabályozásának összevetését az elsőfokú bíróság elvégezte, és azok tartalmával azonosan határozta meg, hogy a rendelet alapján a (föld) tulajdon után fizet adót a tulajdonos, a törvény szerint pedig egy cselekedet, a forgalomba hozatal miatt fizet díjat e tevékenységet végző személy. Nem azonos tehát az adó- és a díjfizetési kötelezettség tárgya. A perben előtárt fizetési értesítők szerint nem a felperes, hanem az a cég fizetett élelmiszer-biztonsági felügyeleti díjat, amelynek a tagja, amellyel azt is igazolta egyben, hogy az adó- illetve a díjfizetésre kötelezett személyek sem azonosak. Nem bizonyított tehát felperes részéről, hogy vonatkozásában kettős adóztatás történt volna, így e keresetrészét a Kúria álláspontja szerint az elsőfokú bíróság jogszerűen utasította el.
Budapest, 2018. november 05.
A Kúria Sajtótitkársága