A Kúria Mfv.II.10.074/2018. számú döntésében az alperes felülvizsgálati kérelme alapján eljárt a törvényszék ítéletét hatályon kívül helyezte és a közigazgatási és munkaügyi bíróság ítéletét helybenhagyta. Ítéletének indokolásában megállapította, hogy a beosztottakkal való szóbeli kommunikáció hangneme durva, bántó kifejezések használata sérti a vezetőkkel és a munkatársakkal való alkotó együttműködés követelményét, ezért bizonyítottsága megalapozza a vezetője bizalmát elvesztette felmentési ok jogszerűségét [Kttv. 63. § (2) bekezdése e) pont, 66. § (1) bekezdés, 76. § (2) bekezdés].
A felperes 2010. december 20-tól jegyzői munkakörben áthelyezéssel létrejött közszolgálati jogviszonyban állt az alperes alkalmazásában. A polgármester és a felperes között a felmentést megelőző egy évben feszült viszony alakult ki, amelynek következtében a munkáltatói jogkör gyakorlója 2015. november 3-án a felperes köztisztviselői jogviszonyát a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIV. törvény (a továbbiakban: Kttv.) 63. § (2) bekezdés e) pontja alapján a vezetője bizalmát elvesztette indokra hivatkozással 2016. január 5-ével felmentéssel megszüntette. A felmentés indokolásában – egyebek mellett – utalt arra, hogy a felperes a hivatalban dolgozó köztisztviselőkkel nem alkalmazza a vezetőhöz méltó szóbeli kommunikáció eszközeit, amikor többször bántóan közli az információkat a kollégáival. Emiatt az elmúlt időszakban volt olyan munkakörét megfelelő szakmai tudomással ellátó köztisztviselő, aki felmentését kezdeményezte.
A felperes a keresetében a felmentése jogellenességének jogkövetkezményeként 24 havi illetményének megfelelő átalánykártérítés és 4 havi illetményének megfelelő végkielégítés megfizetésére kérte kötelezni az alperest.
Álláspontja szerint a felmentés indokolása nem felel meg a világosság követelményének, az okok általános jelleggel kerültek meghatározásra. A felperes vitatta a felhozott indokok valóságát is.
Az alperes a kereset elutasítását kérte.
A közigazgatási és munkaügyi bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította és perköltség megfizetésére kötelezte. Ítéletének indokolásában a lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként megállapította, hogy a felperes a kollégák egy részével szemben használt kifejezései és kijelentései, valamint azok bántó jellege és a munkahelyen előidézett hatása a vezetője bizalmát elvesztette felmentési indokot megalapozta.
A felperes fellebbezése alapján eljárt törvényszék ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta és az alperest 8.474.000 forint átalánykártérítés, valamint ezen összeg kamatainak megfizetésére kötelezte. Ítéletének indokolása szerint az alperes fellebbezése alapján a törvényszéknek a Kttv. 66. § (1) bekezdése alapján azt kellett értékelni, hogy a bizalomvesztés alapjául meghatározott indokok a Kttv. 76. § (1) vagy (2) bekezdése alá tartozó kötelezettségszegésnek minősülnek-e.
A rendelkezésre álló adatokból arra következtetett, hogy az elsőfokú bíróság által megjelölt indokok – a kulturált ügyintézés, munkatársakkal való együttműködés szabályainak megszegése – a Kttv. 76. § (1) bekezdés d) pontjába ütköző kötelezettségszegés volt, ezért az alperesnek méltatlanságra alapított felmentésre vagy fegyelmi eljárás elrendelésére lett volna lehetősége.
Budapest, 2018. november 6.
A Kúria Sajtótitkársága