A terheltet a megyei bíróság a 2011. április hó 8-án kelt ítéletével a Btk. 166.§ (1) bekezdésbe ütköző és a (2) bekezdés d) pontja szerint minősülő emberölés bűntette miatt életfogytig tartó fegyházbüntetésre és 10 évi közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy a terhelt legkorábban 35. év után bocsátható feltételes szabadságra.
A terhelt és védője fellebbezése folytán másodfokú bíróságként eljáró ítélőtábla a 2011. szeptember hó 6.napján jogerős Bf.I.401/2011/6. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
A bíróság az alábbi tényállást állapította meg.
A jelenleg 49 éves büntetlen előéletű, hentes foglalkozású terhelt sem a cselekmény elkövetésekor sem később a bűncselekmény elbírálásakor nem szenvedett az elmeműködés olyan kóros állapotában amely cselekményének társdalomra veszélyes következményeinek felismerésében vagy e felismerésnek megfelelő magatartás tanúsításában gátolta vagy korlátozta volna.
Ugyanakkor a terhelt idült alkoholista, indulatilag labilis, agresszív megnyilvánulásokra hajlamos személy.
A terhelt és a sértett között a 1983-ban kötött házasság időközben megromlott, gyakorivá váltak a veszekedések amelyek nem egy esetben tettlegességig fajultak.
2010. március 17-én napközben a terhelt különböző helyeken nagyobb mennyiségű szeszes italt fogyasztott amelytől az esti órákra ittas állapotba került.
A sértett a délutáni órákban eltávozott otthonról azzal, hogy anyósát meglátogatja.
A sértett ittas állapotban indult haza, és ittassága következtében az út menti árokba esett kerékpárjával, ahonnan a sértett ismerőse segítette ki, majd hazakísérte.
Kb. 20 óra 30 körüli időben a sértett bement az előszobából nyíló , a pincelejárót is magában foglaló előtérbe azért, hogy egy cigarettát elszívjon. A pincelejáróhoz a létra nem volt oda helyezve.
Az ittas állapotban lévő terhelt a felesége után ment és az előtérben homlokon ütötte, majd az 1,84 méter mély pincébe lökte.
A sértett a pincébe lezuhant, hanyatt esett, és az eszméletét is elveszítette.
A terhelt hallva a felesége hörgését leugrott a pincébe a sértett mellé és egy tapéta vágó késsel a sértett fején lévő bőrt a szemöldök felett a fülétől a másik füléig felhasította, majd a hajas fejbőrt a fejtetőig hátrahúzta, lényegében megskalpolta.
Ezt követően a terhelt visszament a lakásba és lefeküdt aludni és reggel 5 órakörül ébredt fel.
A sértett halála a terhelt távozása után kb. 20-30 perc múlva következett be.
Reggel a terhelt a szomszédba ment és elmondta, hogy a feleségét baleset érte, így értesítették a mentőket és a rendőrséget.
A sértett halálát a magasból történő lezuhanás, a sérülések miatti traumás sokk és a skalpolás talaján kialakult kivérzéses sokk együttesen okozta, élete a gyors és szakszerű orvosi beavatkozással esetlegesen megmenthető lett volna, de a gerincsérülés miatt alsó végtagi lebénulás bekövetkezett volna.
A jogerős ítélet ellen a terhelt nyújtott be felülvizsgálati indítványt.
A felülvizsgálati indítványban a terhelt arra hivatkozott, hogy a terhére rótt bűncselekmény nem emberölés, hanem halált okozó testi sértés bűntette.
Sérelmezte azt is, hogy a proligráfos vizsgálat eredményét a bíróságok nem értékelték a javára, holott az rá nézve kedvező eredménnyel zárult.
A terhelt álláspontja szerint a sértett halála a pincébe leesés után következett be, ezért a skalpolásos cselekményre már csupán a halál beállta után került sor, így az kívül esik az emberölés tényállása körén, vagyis a cselekmény már csak ez okból sem minősülhetett volna különös kegyetlenséggel elkövetettként.
A Kúria a felülvizsgálati eljárás során tartott nyilvános ülésen a felülvizsgálatot előterjesztő terheltet, a védőjét valamint a Legfőbb Ügyészség képviselőjét meghallgatta.
A felülvizsgálat eredményeként a Kúria megállapította, hogy a terhelt felülvizsgálata részben törvényben kizárt, részben pedig alaptalan, ugyanis az alapügyben eljárt bíróságok a büntető anyagi jogszabályok helyes alkalmazásával állapították meg a bűnösségét emberölés bűntettében és az függetlenül attól, hogy a sértett eszméletvesztése folytán feltehetően nem érezte azt a rendkívüli fájdalmat amely a fejbőrének lefejtése okozhatott, ezért a 2012. április 24. én meghozott végzésével a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatokat hatályában fenntartotta.
Budapest, 2012. április 25.
Kúria Sajtótitkársága