A munkáltató azonnali hatályú felmondása jogszerű, ha a munkavállaló jogszerű indok nélkül, a felettese tekintélyét romboló módon, munkatársai előtt megtagadja, illetve feltételekhez köti a munkavégzéshez szükséges egyeztetést, ezáltal az együttműködési kötelezettségét jelentős mértékben, szándékosan megszegi [Mt. 6.§ (2) bekezdés. Az erre alapított azonnali hatályú felmondás jogszerű [Mt. 78.§ (1) bekezdés a) pont].
A felperes az alperes jogelődjénél 1998. február 1-jén létesített munkaviszonyt német nyelvtanár munkakörben.2013. február 11-én a felperes írásbeli figyelmeztetést kapott. Az erről szóló iratot a felperes nem vette át. 2014. augusztus 21-étől 2014. szeptember 15-éig a felperes keresőképtelen állományban volt. 2014. szeptember 10-én az alperes a felperes táppénzes állományának indokoltsága tárgyában felülvizsgálatot kezdeményezett. E napon a felperes 7 óra 30 perckor munkakezdéskor találkozott az alperes igazgatójával, aki utasította, hogy menjen be az irodájába a második órában. A felperes azt válaszolta, hogy akkor nem lesz bent, de ennek okát nem adta. E beszélgetés alkalmával az igazgató egy szerződésmódosítást adott át a felperesnek, amelyben 2014. szeptember 1-jétől 2015. augusztus 31-éig terjedően a munkaidejét részmunkaidőre módosították, alapilletményét leszállították. A felperes a munkaszerződés-módosítást nem írta alá. 2014. szeptember 23-án kelt azonnali hatályú felmondással az alperes a felperes munkaviszonyát megszüntette. A felperes a keresetében az azonnali hatályú felmondás jogellenességének jogkövetkezményeként elmaradt munkabéren alapuló kártérítés megfizetésére kérte az alperest kötelezni. Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Az elsőfokú bíróság ítéletével marasztalta az alperest a felperes keresete szerint. A másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Az alperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítéletnek „az elsőfokú ítéletre is kiterjedő hatályon kívül helyezését”, és a felperes keresetét elutasító ítélet meghozatalát kérte.
A felülvizsgálati kérelem megalapozott. Az alperes a felülvizsgálati kérelmében eljárásjogi jogszabálysértésként a Pp. 206. § (1) bekezdésének megsértésére hivatkozott, e hivatkozott jogszabálysértést azonban tartalmilag nem írta körül, erre vonatkozó jogi álláspontját részletesen nem fejtette ki. A bíróságok által alkalmazott anyagi jogszabályhelyekkel összefüggő jogi érvelés, levont jogkövetkeztetés nem a Pp. 206. § (1) bekezdésében foglalt tényállásmegállapítás körébe tartozó mérlegelés. Az Mt. 78. § (1) bekezdés a) pontjára alapított azonnali hatályú felmondás akkor jogszerű, ha a munkavállaló a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét jelentős mértékben szándékosan vagy súlyos gondatlansággal megszegi. Szándékos kötelezettségszegését – a bíróságok álláspontjával szemben – nem menti ki, hogy bizalmatlan volt a munkáltatói jogkör gyakorlójával szemben. Ezért a munkavállalónak a felettesét más munkavállalók előtt alapos ok nélkül lejárató, a felettese tekintélyét aláásó, és így a munkahelyi légkört megrontó magatartása az azonnali hatályú felmondás jogszerű alapját képezheti (BH2009.161.). A felperes szándékos és lényeges kötelezettségszegését nem enyhíti az a körülmény, hogy a munkáltató ezen többszörös együttműködési kötelezettségszegést követően a felperest további egyeztetésre nem szólította fel, továbbá hogy a felperes munkatapasztalata alapján a vele közölt órarend szerint a munkáját ezt követően is ellátta. Önmagában az együttműködési kötelezettség fenti módon való megszegése megalapozza az azonnali hatályú felmondást [Mt. 78. § (1) bekezdés a) pont] függetlenül attól, hogy a munkáltató milyen célból és milyen tartalmú egyeztetésre szólította fel a munkavállalót.
Budapest, 2018. június 7.
A Kúria Sajtótitkársága