Jogszerűtlen az adóminimalizálási cél megvalósítása, ha az az adótörvényben foglalt rendelkezések megkerülése által, rendeltetésellenes joggyakorlással valósul meg.
A felperes szenet vásárolt a Kft.1.-től, melyet a vételi ár 40%-án értékesített a Kft.2.-nek, mely társaság azt többszörös áron eladta a Kft.3.-nak.
Az elsőfokú adóhatóság a felperesnél ellenőrzést végzett, melynek eredményeként hozott határozatában kötelezte a felperest adóhiánynak minősülő adókülönbözet, adóbírság és késedelmi pótlék megfizetésére. Az indokolásban megállapította, hogy a felperes és a Kft.2. között valós gazdasági esemény nem történt, a Kft.2. a felperestől szenet nem vásárolt, azt a felperes ténylegesen nem Kft.2.-nek, hanem a Kft.3.-nak értékesítette. A Kft.2. bevonása az értékesítési láncba az adójogszabályok kijátszását és az adóelkerülést célozta.
A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes határozatában az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Kifejtette, hogy az elsőfokú hatóság bizonyította a felperes és a Kft.2. közötti személyi összefonódásokat és gazdasági kapcsolódásokat. Gazdaságilag irracionális, hogy a felperes a szenet mélyen áron alul számlázta a Kft.2.-nek. A felperes a kiállított számlákkal árbevételét minimalizálta, ezáltal áfa visszaigénylő pozíciót ért el, míg a Kft.2. a befogadott számlákkal az árbevételét valótlan beszerzési adatokkal csökkentette.
A felperes keresettel támadta az alperes határozatát, a közigazgatási és munkaügyi bíróság jogerős ítéletében a keresetet – ebben a körben – elutasította. Részletesen indokolt ítéletében kiemelte, hogy az adóhatóság bizonyította a felperes és a Kft.2. közötti ügylet fiktívitását, és annak adóelkerülési célzatát is.
A Kúria elbírálva a felperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelmet ítéletében a jogerős elsőfokú ítéletet hatályában fenntartotta. Rögzítette, hogy az elsőfokú ítéletben rögzített tényállás nem iratellenes, a bíróság a bizonyítékokat okszerűen és a logika szabályainak megfelelően értékelve hozta meg döntését. A felperes a vonatkozó adótörvényben foglalt rendelkezések megkerülése által, rendeltetésellenes joggyakorlással valósította meg az adóminimalizálási célját.
Budapest, 2018. június 20.
A Kúria Sajtótitkársága