A Kúria harmadfokú eljárásban a nők elleni erőszakos cselekmények elszaporodottsága okán jelentősen súlyosította a vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés büntetést.
Az első- és másodfokú bíróság által megállapított tényállás lényege szerint a vádlott a feleségére támadt, miután az közölte férjével a válási szándékát. A fojtogatás következtében a sértett nő eszméletét vesztette, a pajzsporc törését jelentő nyaki sérülést szenvedett. Halála részben a véletlennek, részben a szakszerű orvosi ellátásnak köszönhetően nem következett be.
A vádlott továbbá egyrészt önmagáról és a sértett nőről készült szexuális tartalmú fényképeket, fotómontázsokat küldött a lányának és a levelezési rendszerben szereplő valamennyi levelező partnernek, másrészt a konkrét házaséletük fényképeit továbbította a felesége munkahelyéül szolgáló alapítvány honlapjára, azokat szexuális tartalmú megjegyzéseket látta el. Ily módon támadta pusztán bosszúból a sértett társadalmi megbecsülését, egzisztenciális érdekét, családi életének zavartalanságát.
A másodfokú bíróság mindezért a vádlottal szemben öt év hat hónap szabadságvesztés büntetést és öt év közügyektől eltiltást szabott ki.
Az ügyészség a vádlott büntetésének súlyosítása érdekében jelentett be fellebbezést.
A nőkkel szembeni erőszak felszámolásáról szóló 1993. december 20-i ENSZ nyilatkozat (A/RES/48/104) hangsúlyozza a családon belüli erőszak megszüntetését, mint állami kötelezettséget.
Magyarország Alaptörvénye deklarálja, hogy a nők és a férfiak egyenjogúak, illetve ehhez kapcsolódóan kimondja, hogy Magyarország külön intézkedésekkel védi a családokat, a gyermekeket és a nőket.
A nőkkel szemben, családon belül elkövetett erőszak minden formája súlyosan sérti a nemzetközi és uniós normákat, illetve az Alaptörvényt.
Az alaptörvényi előírásokból egyenesen következik, hogy a nőkkel szembeni bűncselekményekkel, de különösen az erőszak jelen ügyben is megjelenő formája ellen a büntetőjog eszközeivel szigorúan a jogalkotó fellép, a bíróságoknak pedig – a bűnösség megállapítása esetén – fel kell lépni.
A törvény meghatározza a büntetés célját, és a büntetéskiszabás elveit. A Btk. 79. §-ában írtak szerint a büntetés célja a társadalom védelme érdekében annak megelőzése, hogy akár az elkövető, akár más bűncselekményt kövessen el. A bíróságnak érvényre kellett juttatni a büntetés általános bűnmegelőző célját, mivel az ilyen jellegű erőszakos cselkemények az utóbbi időben nem csupán elszaporodtak, hanem egyre durvább, elvetemültebb elkövetési formát öltöttek.
A kifejtettekre tekintettel, a súlyosító körülmények számára, valamint jelentős nyomatékára figyelemmel, a bűnösségi körülmények átértékelése alapján a Kúria úgy ítélte meg, hogy a vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés eltúlzottan enyhe, a szabadságvesztés büntetés jelentősebb mértékű súlyosítása indokolt, és ehhez igazodóan a közügyektől eltiltás tartamának felemelése szükséges.
A Kúria a vádlottal szemben halmazati büntetésül kiszabott szabadságvesztés büntetés tartamát tizenhárom évre, a közügyektől eltiltás tartamát tíz évre súlyosította.
Budapest, 2022. április 6.
A Kúria Kommunikációs Osztálya