Szerződések érvénytelenségének a megállapítása iránti perben hozott döntést a Kúria

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Dátum: 
2019. július 18.

Tájékoztató a Pfv.VI.20.670/2019. számú egyedi ügyben a Kúria által hozott határozatról.

A felperes cég a működéséhez szükséges berendezéseket – áron alul – eladta egy vele azonos tulajdonosi kör tulajdonában álló másik cégnek, az alperesnek, majd azokat visszabérelte tőle. Az adóhatóság feltárta a felek adóelkerülési szándékát és adókülönbözet, adóbírság és egyebek megfizetésére kötelezte a felperest. Az ügyértéke folytán kiemelt jelentőségű perben a felperes egyebek mellett a szerződések érvénytelenségének a megállapítását kérte. A felülvizsgálati eljárás tárgyát már csak az adásvételi és a bérleti szerződések jóerkölcsbe ütközése képezte és a Kúria e tekintetben hatályában fenntartotta a másodfokú bíróság keresetet elutasító részítéletét. Határozatában kifejtette, hogy az olyan tartalmú szerződések, mint amelyeket a felek a perbeli esetben kötöttek, a gazdasági életben általánosan elfogadottnak tekinthetőek. (Ilyen jellegű például a lízing, vagy a visszlízing szerződés is.) Önmagában az esetlegesen megállapítható feltűnő értékaránytalanság fennállása is csak a szerződések megtámadhatóságához és nem a jóerkölcsbe ütközésük miatti semmisségük megállapításához vezethet. A feleknek a szerződések megkötésével nem volt a hitelezők, tulajdonostársak vagy más, harmadik személyek megkárosítására, fedezet elvonására, vagyonkimentésre irányuló szándékuk, az adóelkerülési céljukat pedig nem tudták elérni. A per megindításával a felperes nem szabadulhat a rossznak bizonyult döntésének következményei és így az adóhatóság által reá kirótt fizetési kötelezettség alól, saját felróható magatartására ugyanis – az ügyben irányadó, a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 4. § (4) bekezdése szerint – előnyök szerzése végett senki sem hivatkozhat.

Budapest, 2019. július 18.

A Kúria Sajtótitkársága