Súlyos egészségromlás miatti nem vagyoni kártérítés megfizetése tárgyában hozott határozatot a Kúria

Nyomtatóbarát változat
Dátum: 
2020. július 9.

Tájékoztató a Kúria Pfv.VIII.20.375/2019. számú egyedi ügyben hozott határozatról.

Az alperesi kórházban 1998. február 20-án született II. rendű felperesnél kora gyerekkori agykárosodás következett be, ami súlyos mentális retardáltsággal jár együtt. Születésétől kezdve – egyéb betegségei mellett – négy végtagjára kiterjedő bénultságban, mozgáskoordinációs zavarokban, szomatikus és mentális fejletlenségben szenved, önálló helyváltoztató mozgásra nem képes. Egészségi állapota végleges, ápolásra és teljes körű gondozásra szorul, teljes mértékben a családja látja őt el.
A II. rendű felperes egészségkárosodásából származó vagyoni és nem vagyoni károk megfizetése iránt az I. és II. rendű felperesek, valamint a II. rendű felperes édesapja által az alperessel szemben indított perben korábban marasztaló ítélet született. (a továbbiakban: alapper)

A felperesek keresetükben egyrészt az alapperben ápolás, gondozás, háztartási kisegítés, élelemfeljavítás, gyógyászati segédeszköz, kulturális többletkiadás, ruhakopás, közlekedés, kíséret, valamint többlet energiafogyasztás címén megítélt járadék összegének a felemelését, másrészt az alapperben hozott jogerős ítélet meghozatala óta eltelt időben beszerzett gyógyászati segédeszközök és új tápszerek költségének, illetve az ingatlan átalakításával, lift építési és karbantartási költségével, rehabilitációs medence építésével, beüzemelésével, karbantartásával, valamint a medence fedésével és átjáró kialakításával kapcsolatban felmerült további költségeik megfizetésére kérték kötelezni az alperest.

A 2013-ban indult perben hosszadalmas szakértői bizonyítás volt szükséges.

Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetnek részben helyt adott. A másodfokú bíróság az elsőfokú ítélet fellebbezéssel támadott rendelkezéseit részben megváltoztatta.

A Kúria a jogerős ítélet felülvizsgálattal támadott rendelkezéseit hatályában fenntartotta.

Rámutatott, hogy a Ptk. 280. § (3) bekezdése minden olyan járadék esetében alkalmazandó, amelyet időszakonként előre, létfenntartás céljára, nem vagyongyarapítási céllal fizetnek a károsultnak, amelybe beletartoznak a költségpótló járadék iránti igények is.

Az ingatlanátalakítás költségei kapcsán a Kúria kiemelte, hogy bár nem vitásan a II. rendű felperes egészségkárosodására, ebből fakadó állapotára tekintettel került átalakításra az ingatlan, nem hagyható figyelmen kívül, hogy annak előnyei a család más tagjai számára is előnyt jelentenek független attól, hogy a II. rendű felperes egészségkárosodásának hiányában mindezekre sor került volna-e vagy sem. A Kúria a medence építésével, beüzemelésével, karbantartásával, fedésével és a lift kialakításával, karbantartásával kapcsolatos igények vonatkozásában a felülvizsgálati kérelmekben kifejtettekre tekintettel hangsúlyozta, hogy a medencét, mind a liftet a család más tagjai is használhatják, valamint kialakításuk olyan, az ingatlanon végzett átalakításnak minősül, amely értékálló és olyan többletfunkciót biztosít az ingatlan használatában, amely egy átlagháztartásnak nem része. Mindezekre figyelemmel ezen az átalakítások, valamint a medence és lift létesítésével, fenntartásával kapcsolatos költségek csak részben háríthatók át az alperesre. A másodfokú bíróság által megállapított összegek biztosítják a károsult és a károkozó érdekei közötti észszerű egyensúlyt, a Kúria sem a megítélt összegek csökkentésére, sem annak felemelésére nem látott alapot. Az alperes ingatlan átalakításának, a lift kialakításának és karbantartásának költsége címén való marasztalására tekintettel helytállóan döntött a másodfokú bíróság az ingatlan és lift használatából, üzemeltetéséből eredő energia- és vízfogyasztás többletköltsége címén megítélt vagyoni kártérítés összegéről is.

Budapest, 2020. július 9.

A Kúria Sajtótitkársága