Sajtóközlemény a Kúria Polgári Kollégiumának az új Polgári Törvénykönyvre tett észrevételeiről

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Dátum: 
2012. április 2.

A rendszerváltást követő jogalkotás egyik kiemelkedő vállalkozása az új, korszerű Polgári Törvénykönyv megalkotása, amely évtizedekre meghatározza a magánjog körébe tartozó alapvető személyi és vagyoni viszonyok szabályozását, ez által a polgárok mindennapi életére is jelentős kihatással lesz.

A Kúria Polgári Kollégiuma – amelynek több bírája éveken keresztül személyesen is résztvett a kodifikációban – igen fontosnak tartja, hogy e kulcsfontosságú törvény minél magasabb szakmai színvonalon kerüljön megalkotásra. Ennek érdekében a törvény tervezetének most folyó társadalmiszakmai vitája keretében a kollégium a napokban elkészítette és továbbította javaslatait és észrevételeit.

A Kúria Polgári Kollégiuma észrevételében kezdeményezte az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4-én kelt Egyezmény 6. cikkében biztosított tisztességes eljáráshoz való jog elhelyezését az egyes nevesített személyiségi jogok között, az e jog megsértése miatt méltányos elégtételt biztosító kártérítés iránti igényt megalapozó, 2000. január 1-je óta hatályos Pp. 2.§ (3) bekezdésének alkalmazásával kapcsolatos jogi kérdések megnyugtató rendezése érdekében.

A Kúria Polgári Kollégiumának a bírósági, ügyészségi jogkörben okozott kár megtérítésével kapcsolatos szabályok kapcsán előterjesztett javaslatai azt célozzák, hogy egyértelművé váljék: a bírósági, ügyészségi eljárásban elkövetett jogsértésekért nem személyében a bírót, az ügyészt, hanem a jogi személy bíróságot, ügyészséget lehet csak perelni.

A Kúria Polgári Kollégiuma aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a zálogjogi szabályok nem biztosítják kellőképpen a zálogjogosult és a zálogkötelezett egyenjogúságát és mellérendeltségét a kielégítési jog gyakorlása során, ezért javasolta olyan biztosítékok beiktatását, amelyek – a zálogjogosult méltányolható érdekeinek sérelme nélkül – biztosítják a zálogkötelezettek jogos érdekeinek védelmét, különös tekintettel azokra, akiknek a lakóingatlanát terheli zálogjog, mert ők ingatlan értékesítést megelőző kiürítése vagy nem megfelelő áron történő értékesítése esetén hajléktalanná válhatnak.

A Kúria Polgári Kollégiuma ugyanakkor üdvözölte a telekkönyvi anyagi jog szabályainak beépítését az új Polgári Törvénykönyvbe, és reményét fejezte ki, hogy a telekkönyv vezetése mielőbb közvetlen bírósági hatáskörbe kerül, amely a jogorvoslati fórumrendszer megkettőződésének megszüntetése, az ingatlanon fennálló dologi jogok nyilvántartásának végrehajtó hatalomtól független szerv hatáskörébe utalása és a bírósági szakértelem kiaknázása révén jelentősen erősíteni fogja a jogbiztonságot.

A Kúria Polgári Kollégiuma végül a törvényes öröklés tervezett szabályai kapcsán felhívta a figyelmet arra, hogy a túlélő házastárs illetve élettárs számára biztosított haszonélvezeti, illetve használati jog korlátozásának és a túlélő házastárssal illetve élettárssal szembeni megváltásának általános tilalma, tekintettel arra is, hogy a túlélő házastárs illetve élettárs számára biztosított haszonélvezeti, illetve használati jog az újabb házasságkötéssel nem szűnik meg, továbbá a szülők túlélő házastárssal együttes öröklése számos, a gyakorlatban sokszor előforduló élethelyzettel nem számol, ezért a gyakorlatban komoly vitákat okozhat.

A Kúria Polgári Kollégiuma a fentieken túlmenően is számos egyéb javaslatot, észrevételt fogalmazott meg, figyelemmel az új Polgári Törvénykönyv Javaslatának szövegével kapcsolatban felvetődő jogdogmatikai, értelmezési és gyakorlati kérdésekre. Összességében azonban a Kúria Polgári Kollégiuma véleménye szerint a Javaslat és az azzal kapcsolatos szakmai vita eredményeként egy olyan korszerű, szakmailag magas színvonalú, ugyanakkor gyakorlatias Polgári törvénykönyv születhet, amely mind a jogalkalmazói gyakorlat, mind a tudományos kritika próbáját kiállja majd.