Rendkívüli felmentés jogellenességének jogkövetkezményei tárgyában hozott döntést a Kúria

Nyomtatóbarát változat
Dátum: 
2019. november 20.

Tájékoztató a Kúria M.I. tanácsa által tárgyaláson elbírált Mfv.I.10.009/2019. számú ügyről.

A döntés elvi tartalma: bizalomvesztéssel indokolt rendkívüli felmentés jogszerű indoka lehet, ha a pedagógus az őt foglalkoztató iskola érdekének figyelmen kívül hagyásával, más személyektől kapott meghatalmazással, azok képviseletében olyan döntést szavaz meg, amely munkáltatójára nézve kedvezőtlen következményekkel jár [Kjt. 33/A. § (1) bekezdés b) pont].

A felperes 1992. augusztus 21-től állt az alperes alkalmazásában középiskolai tanár munkakörben. Jogviszonyát az alperes 2016. december 21-én kelt rendkívüli felmentésével szüntette meg. Ennek indokolása szerint a felperes meghatalmazottként, szavazatával hozzájárult a földtulajdonosi gyűlés által meghozott azon határozathoz, amely kizárta a jelenlegi bérlő alperes ... kódszámú vadászterületre vonatkozó előhaszonbérleti jogát, ezáltal a felperes elvesztette a felé fennálló bizalmat. A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy a jogviszonyát a munkáltató jogellenesen szüntette meg, kérte továbbá, hogy a bíróság kötelezze az alperest egyebek mellett hét havi felmentési időre járó távolléti díj és nyolc havi végkielégítés megfizetésére is. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Az elsőfokú bíróság részítéletével kötelezte az alperest, hogy a rendkívüli felmentés jogellenességére tekintettel fizessen meg a felperesnek 7 havi felmentési időre járó távolléti díjat, valamint 8 havi végkielégítést. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. A másodfokú bíróság részítéletével az elsőfokú bíróság részítéletének nem fellebbezett rendelkezéseit nem érintette, fellebbezett rendelkezéseit megváltoztatta, és a felperes közalkalmazotti jogviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményei iránti keresetét elutasította. A felperes felülvizsgálati kérelmében a másodfokú bíróság részítéletének „megváltoztatását”, és a felmentés jogellenességére tekintettel felmentési időre járó távolléti díj és végkielégítés megfizetését kérte. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott. Nem hagyható figyelmen kívül, hogy a felperes úgy fogadta el ezen meghatalmazásokat, hogy tisztában volt azzal, miszerint a képviselet megfelelő ellátásával munkáltatója ellen kell szavaznia. Helyes az a felperesi hivatkozás, miszerint a „közszolgálat” nem befolyásolhatja korlátlanul a fél munkaidőn kívüli magatartását. Az Alkotmánybíróság a 14/2017. (VI.30.) AB határozatában kifejtette, hogy a munkaviszony jellege alapján a munkaviszonyból fakadó szabályok szükségszerűen elvesztik és korlátozzák a munkavállaló magatartását, így különösen cselekvési szabadságát és véleménynyilvánítását. Valamennyi munkaügyi kapcsolat a felek kölcsönös bizalmán alapul. E bizalom alapvető feltétele a munkavállaló úgynevezett „hűségi” kötelezettsége, amely szerint hozzájárul a munkáltató céljainak hatékony eléréséhez (EBH2018..M.23.). Az az eljárás, hogy a pedagógus az őt foglalkoztató iskola érdekeinek figyelmen kívül hagyásával, más személyek képviseletében eljárva olyan döntést szavaz meg, ami munkáltatójára nézve kedvezőtlen, nem csak a „hűségi” kötelezettségét sérti, az általánosan elfogadott magatartási normákkal is ellentétes. A jogerős ítélet azt is helyesen rögzítette, hogy a vadásztársaság a felperes jogviszonyának megszüntetését követően módosította Alapszabályát, és biztosította a tanintézet részére az oktatás lehetőségét, a felperes magatartásának kimentésére mindez azonban nem alkalmas. A közgyűlés – és a rendkívüli felmentés – időpontjában ez nem volt ismert, és arra sincs adat, hogy a körülményekben való változás ekkor már várható volt-e. Az a tény, hogy az oktatási tevékenység más, hasonló módon specializálódott tanintézetben vadászterület hiányában is megoldható, ugyancsak nem értékelhető a felperes javára. Az alperes éppen abból adódóan, hogy ilyen lehetőséggel rendelkezett, kiemelt helyzetet élvezett, annak elvesztése pedig gazdasági érdeksérelmet jelenthetett számára. Az esetlegesen bekövetkező változásokról a felperes az iskola igazgatóját előzetesen nem tájékoztatta, ezáltal együttműködési kötelezettségének sem tett eleget. A kifejtettekre tekintettel a Kúria a jogerős részítéletet hatályában fenntartotta a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján.

Budapest, 2019. november 20.

A Kúria Sajtótitkársága