Tájékoztató a Pfv.V.21.188/2019. számú ügyben hozott egyedi határozatról.
2007. áprilisában a felperes mint biztosított és az alperes mint biztosító között vagyonbiztosítási szerződés jött létre egy 24.780.000 forint biztosítási összegű melléképületre. Biztosítási eseménynek minősült a tűzkár bekövetkezése. A biztosított melléképület 2009. április 4-én szándékos gyújtogatás következtében leégett. Az alperes azonban elzárkózott a biztosítási összeg megfizetése elől.
A felperes keresetindítása folytán eljáró elsőfokú bíróság a keresetet elutasító ítéletét a másodfokú bíróság közbenső ítéletével megváltoztatta, és megállapította, hogy az alperes a biztosítási eseménnyel összefüggésben biztosítási szolgáltatás nyújtására köteles a biztosítási szerződés feltételei szerint. A Kúria közbenső ítéletével hatályában fenntartotta a jogerős közbenső ítéletet, az Alkotmánybíróság pedig visszautasította az alperes alkotmányjogi panaszát.
A fentieket követően az elsőfokú bíróság jogerős részítéletével 1.986.605 forint megfizetésére kötelezte az alperest. Ezután az elsőfokú bíróság hatályon kívül helyezés folytán megismételt eljárásban hozott ítéletével kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperes részére 14.913.395 forintot és annak kamatát. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást kiegészítette és az elsőfokú bíróság ítéletének megfellebbezett rendelkezéseit részben megváltoztatta, az alperes által a felperesnek fizetendő összeget 12.905.395 forintra leszállította.
Az alperes felülvizsgálati kérelme alapján eljárt Kúria ítéletével a jogerős ítéletet a felülvizsgálattal támadott részében hatályában fenntartotta. Rámutatott arra, hogy a vagyonbiztosítási szerződéses jogviszonyban a Ptk. főszabályként a túlbiztosítás tilalmát mondja ki, azonban kivételi szabályként kifejezetten lehetővé teszi, hogy a felek valamely vagyontárgy várható értéke, helyreállításának vagy új állapotban való beszerzésének értéke erejéig kössenek biztosítási szerződést.
Az alperes magasabb biztosítási díj ellenében arra vállalt kötelezettséget, hogy a biztosítási esemény következtében a biztosított vagyontárgyban keletkezett károkat a káridőpontban érvényes beszerzési új értéken, illetve helyreállítási költségen téríti meg. Az alperes e kikötéssel vállalta annak kockázatát, hogy a károsodással érintett épülettel azonos épület helyreállításának költségét kell térítenie, függetlenül a biztosítási eseményben megsemmisült vagyontárgy ügylet megkötésekor vagy biztosítási esemény bekövetkezésekor fennálló értékétől. Erre figyelemmel az alperes által alkalmazott, és a felek biztosítási szerződésének részévé vált ÁSZF-nek az a kikötése, hogy a biztosítás nem vezethet gazdagodáshoz, a törvény kifejezett engedélye nélkül tér el a felperes hátrányára a Ptk. rendelkezéstől.
Budapest, 2020. július 13.
A Kúria Sajtótitkársága