Nem tipikus tényállású devizahiteles perben hozott határozatot a Kúria

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Dátum: 
2019. február 19.

Tájékoztatás a Gfv. VII-30212/18 számú ügyben 2019. február 19-én kihirdetett határozatról: A per alapjául szolgáló tényállás nem tipikus. Az előzményi perben 2014. előtt meghozott jogerős ítélet a per tárgyát képező deviza alapú kölcsönszerződés érvénytelenségét állapította meg a felülvizsgálati eljárásban relevánsan azért, mert a kölcsön összege a szerződésben egy konkrét összegben meghatározásra nem került.

A bank jelen perben elbírálandó keresetében elsődlegesen a fenti érvénytelen szerződés érvényessé nyilvánítását kérte.

Az alperesek (fogyasztók) a kereset elutasítását kérték, viszontkeresetet is előterjesztettek és érvénytelenségi kifogásuk is volt.

Az elsőfokú bíróság a bank elsődleges kereseti kérelmének megfelelően a szerződést érvényessé nyilvánította oly módon, hogy a kölcsön összegét meghatározta a szerződésben.
Az alperesek fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét - fellebbezett részében - helybenhagyta.

Az alperesek felülvizsgálati kérelmükben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését az elsőfokú ítélet megváltoztatásával a kereset elutasítását, a viszontkeresetükben előadottaknak megfelelően elsődlegesen az eredeti állapot helyreállítását, másodlagosan a szerződés hatályossá nyilvánítását kérték, levezetve az általuk számítottak szerinti tartozásuk összegét is.

Érvelésük szerint az előzményi perben hozott ítéletből következően a szerződés nem jött létre, így érvényessé nyilvánításának nincs helye. A szerződés érvényessé nyilvánítását kizárja továbbá az alperesek által a per során a viszontkeresetükben, valamint az érvénytelenségi kifogásukban előadottak. Többek között felülvizsgálati kérelmükben, továbbá későbbi beadványaikban hivatkoznak arra, hogy az eljárt bíróságoknak hivatalból észlelniük kellett volna, miszerint a szerződés több rendelkezése jogszabálysértő a kamat meghatározás, a törlesztő részletek meghatározásának módja miatt, illetve tisztességtelen, mivel nem kaptak az árfolyamkockázatról tisztességes tájékoztatást. Ezen okok miatt a szerződés semmissége a szerződés érvényessé nyilvánításával nem szüntethető meg.
A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában fenntartására irányult.

A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.

Ítéletében rámutatott, a szerződés létrejött, mivel a kölcsön összege tárgyában a felek között az akarategység a szerződés megkötésekor, folyósításakor fennállt. A kölcsön összege a szerződés egyes rendelkezéseinek együttes értelmezésével meghatározható volt. A fogyasztó alperesek igényének megfelelően a 22.000.000 Ft kölcsönt a bank folyósította, azt a fogyasztók a folyósításkor nem kifogásolták.

A Kúria kifejtette, hogy a létrejött, de az előzményi per bírósága által érvénytelennek nyilvánított szerződés érvényessé nyilvánításáról jogszerűen döntöttek a perben eljárt bíróságok, figyelemmel a 6/2013. Polgári jogegységi határozat 4. pontjában kifejtettekre is, amely szerint deviza alapú kölcsönszerződések esetén - különösen formai hiányosság esetén (ilyen hiányosság az adott tényállás mellett a kölcsönösszeg egyértelmű meghatározásának hiánya) - a szerződés érvényessé nyilvánításáról kell határozni.

Az alperesek által a felülvizsgálati eljárásban az érvényessé nyilvánítás akadályaként hivatkozott egyéb érvek pl. a törlesztő részletekre vonatkozó szabályok hiányossága, az árfolyamkockázatról történő megfelelő tájékoztatás hiánya, a kamatszámítás jogszabálysértő volta vagy azért nem volt érdemben vizsgálható, mert ezekre az alperesek a megelőző eljárásban nem hivatkoztak, vagy azért mert a felülvizsgálati kérelemben előadottak nem feleltek meg az eljárási jog által előírt tartalmi követelményeknek vagy a reájuk történt hivatkozás késve, a törvényben megállapított határidőn túl  került előterjesztésre.

Budapest, 2019. február 19.

A Kúria Sajtótitkársága