A felperes közszolgálati jogviszonyban állt az alperesnél közterület-felügyelői munkakörben. Munkáját az alperes a teljesítmény követelmény értékelése és minősítése alapján jóra értékelte. A felperes köteles volt a vonatkozó jogszabályok betartására, munkaköri feladatai közé tartozott egyebek mellett közreműködni a társadalmi bűnmegelőzési feladatok megvalósításában. A felperes az alperesnek bejelentette, hogy a helyi médiában megjelent hír – mely szerint kábítószer birtoklás bűntettének elkövetése alapos gyanúja miatt eljárás indult egy fiatalember ellen – a gyermekét érinti. A felperes fia a tulajdonában, egyoktatási intézmény szomszédságában lévő ingatlanban, ahol a felperes és a felesége is életvitelszerűen éltek és amelyen haszonélvezeti joguk volt vadkendert termesztett. A felperes közszolgálati jogviszonyát az alperes a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (Kttv.) 64. §-a alapján azonnali hatállyal megszüntette. A felmondás indokolása szerint a vadkender növény tenyészideje alatt a munkavállaló nem tett eleget bűnmegelőzési feladatának, családon belül nem tudta elérni a családtag jogkövető magatartásának megvalósulását. A köztisztviselő a munkaidején kívül sem tanúsíthat olyan magatartást, amely – különösen munkakörének jellege, a munkáltató szervezetében elfoglalt helye alapján – közvetlenül és ténylegesen alkalmas munkáltatója helytelen megítélésére, az általa betöltött beosztás tekintélyének, a munkáltató jó hírnevének, a jó közigazgatásba vetett bizalomnak, valamint a közszolgálat céljának veszélyeztetésére. A munkavállaló munkavégzése során naponta találkozik állampolgárokkal, tevékenysége során szóban vagy írásban figyelmeztet, indokolt esetben más intézkedést kezdeményez a feladat körébe tartozó jogszabályok betartása érdekében. A munkavállaló magatartása az önkormányzati hivatal és az önkormányzat jó hírnevét veszélyeztette, az állampolgárok előtt a jogkövető magatartás tanúsításának kötelezettségét megkérdőjelezte, rendkívül rossz példát mutatott. A munkavállaló munkahelyen kívüli (passzív) magatartása miatt, amellyel az általa lakott ingatlanban használt élettérben nem tett eleget bűnmegelőzési feladatának, továbbá amiatt, hogy az általa ellátott rendészeti feladat gyakorlásához szükséges szakmai tekintélyt magatartásával megingatta került sor a méltatlanság jogcímén történő felmentésére.
A jogerős ítéleti érvelés szerint a méltatlanság, mint kötelező felmentési ok akkor állapítható meg, ha a kormánytisztviselő akár hivatali, akár egyéb jogviszonyával összefüggésben, a munkahelyén vagy azon kívül olyan magatartást tanúsít, amely az általa betöltött beosztás tekintélyének vagy a munkáltató jó hírnevének súlyos rombolására alkalmas és emiatt nem várható el, hogy a munkáltató a jogviszonyt fenntartsa. A felperes eltűrte, tevőlegesen nem akadályozta meg a vadkender termesztését, a társadalmi bűnmegelőzési feladatok megvalósításában a közbiztonság, a közrend védelme érdekében semmiféle intézkedést nem tett, maga sem volt jogkövető, a felmentést megalapozó méltatlan magatartást tanúsított. A felperest lakókörnyezetében erkölcsileg elítélték azért, mert nem akadályozta meg a fiát abban, hogy a kertben vadkendert termesszen és a felperes ezen magatartását és az általa betöltött munkakört összekapcsolták, megkérdőjelezték azt, hogy milyen erkölcsi alappal kér hasonló szabályszegést számon a felperes akkor, ha maga sem tanúsít jogkövető magatartást”. A felperes magatartása alkalmas volt arra, hogy az általa betöltött beosztás tekintélyét és a munkáltató jó hírnevét, illetve a jó közigazgatásba vetett társadalmi bizalmat súlyosan rombolja, ezért a munkáltatótól nem volt elvárható, hogy a felperes közszolgálati jogviszonyát fenntartsa.
A Kúria álláspontja szerint a Pp. 206. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelő mérlegeléssel vonták le a következtetésüket az eljáró bíróságok arról, hogy a felperes részéről méltatlanságra okot adó magatartásként értékelhető, hogy semmilyen módon nem akadályozta meg a hozzátartozóját az általa is használt és haszonélvezeti jogával terhelt ingatlanon kábítószert termesszen. Az ingatlanon fennálló haszonélvezeti joga feljogosította a felperest arra, hogy minden eszközzel (vadkender feltépésével, lepermetezésével stb. hozzátartozójára való ráhatással) megakadályozza az illegális növénytermesztést az ingatlanán. A kormánytisztviselő által tanúsított magatartásnak objektíve alkalmasnak kell lennie a beosztása tekintélyének, a munkáltató jó hírnevének és a közigazgatásba vetett társadalmi bizalomnak a rombolására. Ez nem függhet pl. a felperes értékítéletétől. A felperes mulasztása figyelemmel az általa betöltött munkakörre a betöltött beosztás tekintélye csorbítására, a közigazgatásba vetett társadalmi bizalom rombolására alkalmas különösen azáltal, hogy a felperesnek magának is munkaköri kötelessége volt a társadalmi bűnmegelőzési feladatok megvalósításában közreműködni. A hozzátartozójának a fentebb írt körülmények között történő illegális vadkender termesztésének eltűrésével joggal támasztotta azt a kétséget a közvéleményben, hogy milyen alapon várja el másoktól a jogkövető magatartást, alkalmaz bírságokat, figyelmeztetéseket stb.,milyen erkölcsi alappal kér számon hasonló szabályszegést, ha maga sem tanúsít jogkövető magatartást. A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. (Mfv.III.10.603/2017/4.)
Budapest, 2018. június 5.
A Kúria Sajtótitkársága