Az Európai Unió Igazságügyi Eredménytáblája az Európai Bizottság éves, objektív adatokra épülő információs jelentése, amely valamennyi uniós tagállamra kiterjedően összehasonlító áttekintést nyújt az igazságszolgáltatási rendszerek hatékonyságáról, minőségéről, függetlenségéről és amely ily módon alapjául szolgál a Jogállamisági Jelentésnek is.
A 2023. évi Igazságügyi Eredménytábla szerint Magyarország továbbra is őrzi előkelő helyét az igazságszolgáltatási rangsorban.
Az Emberi Jogok Európai Egyezménye 6. cikkében foglalt, a tisztességes eljáráshoz való jog fontos eleme az ügyek észszerű időn belül történő befejezése. Magyarország a polgári, kereskedelmi, közigazgatási és egyéb ügyek befejezéséhez szükséges időtartam tekintetében Európában a hetedik helyen (5. ábra), ezen belül a polgári és kereskedelmi perek első fokon történő befejezése tekintetében (nagyjából 150 nappal) az ötödik helyen (6. ábra), az egész eljárás hossza tekintetében pedig a harmadik helyen áll (7. ábra). A közigazgatási perek tekintetében a helyzet még kedvezőbb: Magyarország mind az elsőfokú eljárás tartama, mind a teljes pertartam tekintetében a második helyen áll, a harmadfokú eljárások (Kúria) vonatkozásában pedig az első helyet foglalja el (8. és 9. ábra).
Az ügyteher halmozódása szempontjából fontos mutató, hogy adott ügyszakban érkezett ügyekhez képest milyen arányt képviselnek a befejezett ügyek. Magyarország ebben a tekintetben is jól teljesít; bíróságaink több ügyet fejeztek be, mint amennyi érkezett, ami az ügyteher további csökkenését eredményezte.
Fontos kérdés a bíróságok aktuális leterheltsége. A folyamatban lévő polgári, kereskedelmi, közigazgatási és egyéb ügyek lakosságszám-arányos mennyisége tekintetében Magyarország az Európai Unió 27 tagállama közül az ötödik helyen (13. ábra), ezen belül a polgári és kereskedelmi peres ügyek tekintetében a nyolcadik helyen (14. ábra), a közigazgatási ügyek tekintetében az ötödik helyen áll (15. ábra).
A Kúria vonatkozásában kiemelendő minőségi mutató a nemek arányának megoszlása: ezt vizsgálva megállapítható, hogy a legtöbb tagállamban a legfelsőbb bírósági bírók kevesebb mint 50 %-a nő (36. ábra), míg Magyarországon 2022-ben ez az érték meghaladta a 60 %-ot, amivel a Kúria a hatodik helyet foglalja el az eredménytáblán.
Első alkalommal tartalmaz adatokat az eredménytábla a legfelsőbb bírósági elnökök kinevezéséről.
A legfelsőbb bírósági elnöki pozícióra pályázók tekintetében javaslattételi és kinevezési/megválasztási jogkörrel rendelkező szervezetek, illetve személyek kapcsán az eredménytábla (57. ábra, magyarázat) már figyelembe veszi az igazságügyi reformcsomag újításait, amelyek értelmében az Országos Bírói Tanács által felállított, az alkalmas jelölteket tartalmazó listáról tehet a köztársasági elnök javaslatot az Országgyűlésnek a Kúria elnöki posztjára pályázó jelölt megválasztására. Az Országgyűlés által 9 évre választott Kúria elnök nem újraválasztható.
A legfelsőbb bírósági elnökök kinevezésére/megválasztására hatáskörrel rendelkező hatalmi ágakat illetően az eredménytábla (58. ábra) alapján megállapítható, hogy a tagállami legfelsőbb bírósági elnökök többségét az adott ország törvényhozása vagy végrehajtó hatalma választja meg, illetve nevezi ki. A vonatkozó ábra szerint a magyar legfelsőbb bírósági fórum, a Kúria Országgyűlés által választott elnöke tekintetében is ez az uniós tagállamok többsége által követett megoldás érvényesül.
Az eredménytáblának a közigazgatási hatóságok döntéseivel vagy tétlenségével kapcsolatos jogi biztosítékokat számba vevő része (30. ábra, magyarázat) a Kúria több fontos határozatára is hivatkozik.
Az alkotmánybírósági funkciókat gyakorló szervezetek hatásköreit elemző részében az eredménytábla kitér a Kúria elnöke utólagos normakontroll kezdeményezési jogkörére is (64. ábra, magyarázat).
Budapest, 2023. június 22.
A Kúria Kommunikációs Osztálya