A Kúria szolgálati jogviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményei tárgyában hozott határozatot

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Dátum: 
2019. május 15.

Tájékoztató a Mfv.II.10.522/2018/5. számú ügyben hozott határozatról.
A felperes vezető beosztásban állt szolgálati viszonyban az alperessel. A munkáltatót értesítette az ügyészség, hogy az őrizetben lévő felperest gyanúsítottként hallgatták ki emberölés bűntettének kísérlete miatt. Az értesítés alapján a munkáltató szolgálati viszonnyal össze nem függő bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja alapján méltatlansági eljárást indított a felperessel szemben a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (továbbiakban: Hszt.) 149/B. § (1) bekezdése alapján. A kijelölt vizsgálóbiztos nem hallgatta meg a felperest és nem szerezte be az iratokat. Jelentése szerint a felperes terhére rótt cselekmény súlyára tekintettel önmagában alkalmas arra, hogy a munkáltató működésébe vetett közbizalmat súlyosan veszélyeztette. A körülményeket súlyosbítja, hogy a felperes vezető beosztású foglalkoztatott volt. Erre figyelemmel a munkáltatói jogkör gyakorlója megállapította a felperes méltatlanságát és a vizsgálóbiztosi jelentésben foglaltakkal azonos tartalommal felmentéssel megszüntette a felperes jogviszonyát.
A felperes mind a jogviszonyát megszüntető, mind a méltatlanságát megállapító határozat jogellenessége megállapítását és a jogellenes jogviszony megszüntetés jogkövetkezményei alkalmazását kérte. Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a munkáltató jogellenesen szüntette meg a felperes hivatásos szolgálati viszonyát, mely határozatot a másodfokú bíróság helybenhagyta, mellőzte azonban a felperes eredeti munkakörben történő továbbfoglalkoztatását.
A felperes felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, melyben eredeti munkakörbe való visszahelyezését kérte és sérelmezte azt is, hogy a jogerős ítélet szerint nem volt jogszabálysértő a vizsgálóbiztos személyének kijelölése.
A Kúria megállapította, hogy a munkáltató jogsértően jelölte ki a vizsgálóbiztos személyét, így határozata jogszabályba ütközött. Ezen túl a méltatlansági eljárás során több olyan lényeges eljárási szabályt is megsértett, amely lényeges, az ügy érdemi elbírálására kiható szabálysértésnek minősül, így a felperes méltatlanságát megállapító határozat és az ezen alapuló ugyanezen megállapításokat tartalmazó felmentés jogellenes volt.
Indokolatlanul állította a felperes felülvizsgálati kérelmében, hogy ugyanezen ok miatt a felmentés a joggal való visszaélés tilalmába is ütközött, amire figyelemmel kérhette a munkáltató arra való kötelezését, hogy az eredeti munkakörében foglalkoztassák tovább. A munkáltató eljárása során a Hszt. több rendelkezését megsértette, így nem állapítható meg, hogy az alperesi intézkedés formálisan jogszerű volt, ezért annak tételes jogszabályba ütközése miatt a joggal való visszaélés tilalmának megszegése nem merülhetett fel. Kellő alap nélkül kifogásolta a felperes azt is, hogy az alperes intézkedése az egyenlő bánásmód követelményébe ütközött, mivel nem valószínűsítette az eljárás során, hogy rendelkezik valamely az Ebktv. 8. §-ában megjelölt védett tulajdonsággal. Ennek megfelelően az eljárt bíróságok jogszerűen rendelkeztek a Navtv. 34. § (6) bekezdése alapján a jogellenes jogviszony megszüntetés jogkövetkezményeként az átalány kártérítés megfizetéséről.

Budapest, 2019. május 15.

A Kúria Sajtótitkársága