Közlemény
Dr. Darák Péter a “Bíróságok Napja” alkalmából rendezett ünnepségen
(2012. július 13.)
A Kúria elnöke részt vett, és beszédet mondott a “Bíróságok Napja” alkalmából a mai napon megrendezett ünnepségen.
Beszédében Dr.. Darák Péter visszatekintett a legutóbbi Bíróságok Napja óta eltelt egy évre, s megállapította, hogy változásokban igen gazdag esztendő van mögöttünk. Számos változás következett be a magyar jogrendszerben, s további, jelentős változásokkal is számolni kell.
2012. január 1-jén hatályba lépett Magyarország Alaptörvénye, amely jogrendszerünk egészére hatással van – mondta. Az Országgyűlés elfogadta az új Büntető Törvénykönyvet, amely jövő év július 1-jén lép hatályba. A közjogi változások mellett küszöbön áll az új Polgári Törvénykönyv elfogadása, amely az emberek és a jogi személyek - civil, illetve gazdasági szervezetek - jogviszonyainak túlnyomó részét szabályozza.
Kiemelte, hogy a bírói függetlenség igen sokat hangoztatott eszme a magyar és az európai közéletben, különösen a 2011-es igazságügyi reform kapcsán – a függetlenség tartalmával azonban csak kevesen vannak tisztában. A Kúria elnöke úgy vélekedett, hogy bár a személyes és a szervezeti függetlenség egyformán fontosak, mégis elsősorban az ítélkező bírót kell óvni az oda nem illő befolyásolás lehetőségétől, biztosítva a nyugodt, lelkiismeretes munkavégzést, az ügyek tisztességes és pártatlan elbírálását.
Megemlítette, hogy ez év júniusában meghívott előadóként részt vett az Alsó-Szászországi Bírói Egyesület hannoveri konferenciáján, ahol több európai ország igazságügyi igazgatását ismerhette meg. A konferencia legfontosabb tanulságának azt tartotta, hogy a függetlenséget elsősorban a döntéshozatali mechanizmuson keresztül lehet biztosítani. S ez igaz a magyar igazságszolgáltatásban bekövetkezett változásokra is – tette hozzá. A kérdés elsősorban nem az, hogy a bírósági igazgatási rendszer csúcsán egyszemélyi vezető vagy testület áll-e, hanem az, hogy a bírói karnak van-e lehetősége részt venni az őt érintő döntések meghozatalában. Álláspontja szerint az önkormányzatiság elvének az igazgatás minden szintjén jelen kell lennie.Ezt a szerepet tölti be az Országos Bírói Tanács, az egyes bíróságok szintjén pedig – a 2011-es reform által nem érintett – összbírói értekezletek és a bírói tanácsok. Beszédében határozottan képviselte azt az álláspontot, hogy e testületek jelentik a bírói függetlenség egyik garanciáját.
Dr. Darák Péter megállapította: 2012. január 1-jével lényeges változások érték el a magyar felsőbíráskodást is. Az első és legfontosabb változás a szakmai és igazgatási funkció szétválasztása volt. Az igazgatási funkció leválasztása révén felszabaduló időt és energiát az elnök a Kúria új hatásköreiből adódó feladatok ellátására és az országszerte egységes ítélkezési gyakorlat minden eddiginél hatékonyabb biztosítására tudja fordítani.
A Kúria évszázadokra visszamenő, kiemelt feladata az ítélkezési gyakorlat egysége feletti őrködés, amely elválaszthatatlan annak folyamatos fejlesztésétől –hangsúlyozta. Valódi iránymutatást a Kúria akkor tud adni, ha idejekorán szembesül a napi ítélkezésben felmerülő jogértelmezési problémákkal. Mindez nem képzelhető el sem a bírák közötti folyamatos együttműködés és tapasztalatcsere, sem a más jogászi szakmákkal való intenzív kapcsolattartás nélkül.
A jogegységi döntések, a kollégiumi vélemények csak akkor töltik be funkciójukat, ha alapos elemző munka áll mögöttük – a Kúriának e munkafolyamatban az információs csomópont szerepét kell betöltenie, figyelembe véve az alsóbb fokú bíróságokon működő bírák tapasztalatait is. Ennek megfelelően – a törvényi lehetőséggel élve – már ebben az évben 7 joggyakorlat-elemző csoportot állított fel a Kúria elnöke, amelyek kifejezetten olyan területeket vizsgálnak, ahol a legtöbb jogértelmezési probléma merült fel.
Idézte az 1869.évi IV.törvénycikk rendelkezését, miszerint „a bíró az igazságszolgáltatást senkitől meg nem tagadhatja.” A döntés felelőssége mellett a jogszabály-változások, a felmerülő jogértelmezési problémák, s nem utolsósorban az ítélkező bíróra nehezedő társadalmi elvárások jelentik hivatásunk legfőbb próbatételeit – hangsúlyozta Dr. Darák Péter, hozzátéve: nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy az igazságszolgáltatásnak a konkrét ügyek eldöntése során egyfajta értékközvetítő szerepet is be kell töltenie: fel kell mutatnia a jog által közvetített erkölcsi értékeket.
Az ünnepségen két kúriai bíró és két kúriai tisztviselő részesült kitüntetésben:
Juhász Andor díj arany fokozatában részesült: Bauer Jánosné dr., a Kúria tanácselnöke,
Juhász Andor díj ezüst fokozatát kapta:Csánitzné dr. Csiky Ilona, a Kúria ny. bírája,
Juhász Andor díj bronz fokozatában részesült: Szirom Ferencné, a Kúria tisztviselője
és Juhász Andor díj bronz fokozata posztumusz kitüntetésben részesült: néhai Horváth Róbertné, a Kúria volt tisztviselője.
Budapest, 2012. július 13.
a Kúria Sajtótitkársága