Tájékoztató a Kúria Bfv.III.589/2019. számú jelentős ügyben hozott határozatáról: a törvényszék a 2017. december 11. napján kelt ítéletével a III. rendű terheltet bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett csalás bűntettében [Btk. 373. § (1) és (2) bekezdés ba) pontja és (5) bekezdés b) pontja], 17 rendbeli, társtettesként elkövetett csalás bűntettében [Btk. 373. § (1) és (2) bekezdés ba) pontja és (4) bekezdés b) pontja], emberen végezhető kutatás szabályainak megszegése bűntettében (Btk. 171. §) és emberi test tiltott felhasználásának bűntettében [Btk. 175. § (1), (3) bekezdés b) és c) pontja]. Ezért őt halmazati büntetésül 1 év börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre és 400 napi tétel, napi tételenként 2.500 forint, azaz összesen 1.000.000 forint pénzbüntetésre ítélte. A szabadságvesztés végrehajtását 3 évi próbaidőre felfüggesztette.
A 3 rendbeli, társtettesként elkövetett csalás bűntettének [Btk. 373. § (1), (2) bekezdés ba) pontja, (4) bekezdés b) pontja] vádja alól felmentette, a kuruzslás bűntette [Btk. 187. § (2) bekezdése] miatt indult büntetőeljárást megszüntette.
Kétirányú fellebbezés alapján eljárva az ítélőtábla mint másodfokú bíróság a 2018. november 21. napján jogerős ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta; a III. rendű terhelt cselekményeit egységesen A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a III. rendű terhelt és védője a Be. 649. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontjára alapítottan terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a terhelt felmentése érdekében. Indokai szerint a III. rendű terhelt engedéllyel végezte a munkáját, az érintett betegek a III. rendű terhelt részéről az egészségügyi eljárásról széleskörű tájékoztatást kaptak, akik önrendelkezési jogukkal élve, azt tiszteletben tartva döntöttek a kezelések igénybevételéről. A vádbeli időszakban 3 intézmény – köztük a terhelt magánklinikája – rendelkezett őssejt kutatás és felhasználás vonatkozásában fekvő- és járóbeteg-ellátásra szóló engedéllyel. Álláspontja szerint az őssejtterápiával kapcsolatos kérdések megítélése a szakértői vélemények ellentmondásai alapján nem adnak megfelelő indokot a terhelt marasztalására, a III. rendű terhelt tevékenységét nem az üzleti lehetőség motiválta.
A Kúria felülvizsgálati indítványt nem találta alaposnak.
A Kúria megállapította: Nem sértett törtvényt az eljárt bíróság, amikor a III. rendű terhelt büntetőjogi felelősségét társtettesként elkövetett emberen végezhető kutatás szabályainak megszegése bűntettében [1978. évi IV. törvény 173/D. § (1) bekezdés] és társtettesként elkövetett emberi test tiltott felhasználása bűntettében [1978. évi IV. törvény 173/I. § (1) és (3) bekezdés I. fordulat a) és b) pont] megállapította, helyes az alkalmazandó törvény megválasztása, és törvényes a cselekmények minősítése is.
Az irányadó tényállás szerint:
– 2007. év szeptember hó 1. és 2009. év június hó 27. napja között az S. Magánklinika Kft. rendelőiben, illetőleg részben más helyszíneken a II. rendű terhelt és egy esetben az V. rendű terhelt – szándékegységben az ennek orvosi feltételeit biztosító III. rendű terhelttel – több személy szervezetébe embrionális őssejt-szuszpenziókat juttatott.
– A hivatalosan „kutatás” néven felajánlott őssejtkezelés kapcsán az emberek előtt elhallgatták, hogy a kezelésért ellenértéket nem kérhetnének, a szükséges felelősségbiztosítással nem rendelkeznek. A kezelések folyamata nem volt megfelelően dokumentált, elmaradtak az ilyenkor szükséges előzetes és utólagos orvosi vizsgálatok.
– Tény, hogy 2007 júniusától volt az S. Magánklinika Kft.-nek működési engedélye az őssejtek gyűjtésére, tárolására, illetve „in vitro” vizsgálati, tárolási és viabilitást jellemző kísérletekre vonatkozó engedélyük is volt. Ez azonban – szemben az indítvány állításával – őssejtkészítmények, graftok pácienseken való alkalmazásra nyilvánvalóan nem vonatkozott.
A Kúria kifejtette: az emberi lény emberi jogainak és méltóságának a biológia és az orvostudomány alkalmazására való tekintettel történő védelme elsődleges biztosítéka, ha minden egészségügyi beavatkozást, beleértve a kutatást is, a vonatkozó szakmai előírások és kötelezettségek tiszteletben tartásával végzik. A kutatásban résztvevő alanyok védelme, az egészségügyi beavatkozással érintett személy szabad és tájékozottságon alapuló beleegyezése – önrendelkezési joga – is csak ennek keretei között értelmezhető.
Az orvosi tevékenység végzése során a gyógymód megválasztásának szabadsága nem cserélhető fel a kísérletezés szabadságával.
Ez nem jelenti azt, hogy a törvény kizárja a tudomány fejlődéséhez szükséges kísérletet (kutatást), csak azt, hogy annak gyakorlását megkerülhetetlen szabályokhoz köti.
Az irányadó tényállás szerint továbbá:
– Annak ellenére, hogy az embrionális őssejtkészítmények humán gyógyászati felhasználására sem kutatási, sem egészségügyi szolgáltatás nyújtási engedéllyel nem rendelkeztek, a terheltek úgy döntöttek, hogy az I. M. Zrt. bevételeinek és a folyamatos működésének biztosítása érdekében megkezdik a kezeléseket, és az embrionális őssejtet tartalmazó szuszpenziókat 5.000.000 forintért értékesítik.
– A terheltek tevékenysége az őssejtek kezelés keretében történő értékesítésére irányult, melynek célja az elsőfokú bíróság által írt befektetés megtérülésén kívül a jövőbeni kísérletek költségének fedezése és a gyógyítás volt bízva abban, hogy az ahhoz szükséges engedélyeket megszerzi.
E tények alapján nyilvánvaló, hogy az abortumokból kinyert őssejteket tartalmazó graftokat, szuszpenziókat a III. rendű terhelt társaival együttműködve vagyoni haszonszerzés végett forgalomba hozta, hiszen a kezelések során azokat pénzért értékesítette.
Ez pedig egyértelműen és kifejezetten tilalmazott (a haszonszerzés tilalmába ütköző), s ekként a büntetőjog által szankcionált magatartás [emberi test tiltott felhasználása bűntette, 1978. évi IV. törvény 173/I. § (1) és (3) bekezdés I. fordulat a) és b) pont] .
A Kúria megállapította: abban lehet tévedni, hogy egy gyógymód mennyire szolgálja – akár a legalitás sérelmével is járva – a gyógyítást (ez képezheti a társadalomra veszélyesség kérdésében való elvétést), viszont abban nem, hogy egy ilyen mód fejében pénzt kérnek (illetve kérésre kapnak és elfogadnak). A III. rendű terhelt tisztában volt azzal, hogy az ily módon történő vagyonszerzés tilalomba ütközik; a cselekmény jogellenességének tudata pedig kizárja a társadalomra veszélyességben tévedést.
Mindezekre figyelemmel a Kúria a III. rendű terhelt és védője által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a megtámadott határozatokat a Be. 662. § (1) bekezdés a) pontja alapján a III. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartotta.
Budapest, 2020. március 27.
A Kúria Sajtótitkársága