A Kúria határozatot hozott súlyos veszélyeztetéssel kapcsolatos ügyben

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Dátum: 
2019. június 25.

Tájékoztató a Kúria M.I. tanácsa által 2019. május 29-én hozott tárgyaláson kívül elbírált Mfv.I.10.421/2018. számú ügyről közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában.

Az elsőfokú hatóság a felperest egy ellenőrzés során feltárt súlyos veszélyeztetés miatt 10.000.000,- Ft pénzbírsággal sújtotta. A határozat indokolása szerint a felperes az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó követelmények teljesítését elmulasztotta, ezzel összesen öt személy egészségét, testi épségét súlyosan veszélyeztette, akik közül a robbanás következtében négy személy életét vesztette. A másodfokon eljáró alperesi jogelőd a felperesi fellebbezést elutasította és az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A Kúria – a jelen pert megelőzően hozott – végzésével az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította és a bíróság kötelezettségévé tette, hogy vizsgálja az Mvt. 82. §-ában foglaltak betartását. A megismételt eljárásban a felperes változatlanul vitatta a közigazgatási határozat megalapozottságát. Az alperes a megismételt eljárásban továbbra is a kereset elutasítását kérte. Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. A felperes felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen a jogerős határozat hatályon kívül helyezését és a felperes keresetének helyt adó határozat meghozatalát, másodlagosan az ítélet teljes egészében történő hatályon kívül helyezése mellett a bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte.
A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott. A felperes az Mvt. 82. §-ára hivatkozással állította, hogy ennek vizsgálatát a bíróság a Kúria döntése ellenére mellőzte. Ezen okfejtésének azonban nincs alapja, az eljáró bíróság a bizonyítási eljárást teljes körűen lefolytatta, és álláspontját részletesen kifejtette az ítélet indokolásában. A felperes felülvizsgálati kérelmében a bizonyítékok téves mérlegelését állította, e körben azonban a megsértett jogszabályhely megjelölésével [Pp. 206. § (1) bekezdés] nem támasztotta alá az általa tételesen felhozott indokokat. A felperes a felülvizsgálati kérelmében arra utalt, hogy az általa felsorolt bizonyítékokat a bíróság egyáltalán nem értékelte, pedig ennek alapján megállapítható lenne, hogy a felperes nem követett el olyan mulasztást, amely a balesetet okozta volna, így felelőssége nem áll fenn. Ezzel szemben a bíróság valamennyi rendelkezésre álló bizonyítékot vizsgált, azokat értékelte, hivatkozott a Pp. 4. § (2) bekezdésére a büntető ítélettel, az abban foglalt megállapításokkal összefüggésben. A Ket. 2. § (3) bekezdésének és 3. § (1) bekezdésének megsértését állító előadás alaptalan. A bíróság az általa értékelt bizonyítékokról, az azokból levont következtetésekről az ítélet indokolásában megfelelően számot adott, e körben a felperes jogszabálysértésre (Pp. 221. §) maga sem hivatkozott. A felperes a Pp. 141. § (2) bekezdésének megsértését is panaszolta a tényállás megállapítása körében. Az általa előadottak azonban jogszabálysértés rögzítésére nem adtak módot, figyelemmel arra, hogy a bíróság a tényállás tisztázása során a Kúria határozatában előírt kötelezettségének eleget tett. A felperes felülvizsgálati kérelmében sérelmezte a Pp. 339/B. §-ában és a Ket.72. § (1) bekezdés ec) pontjában foglaltak megsértését is. Nem vitás, hogy a munkavédelmi bírság kiszabása, illetve annak mértéke megállapítása mérlegelés körébe tartozik. A bíróság a bírság összegének meghatározása során a baleset bekövetkezésének körülményeit, a súlyosító és enyhítő körülményeket – különösen a négy haláleset bekövetkezését – figyelembe vette és azt is értékelte, hogy a felperes terhére több szabály megszegése volt megállapítható. A bíróság az enyhítő körülményeket is számba vette a cselekmény súlyának megítélése során, azonban nem járt el jogszabálysértő módon, amikor valamennyi bizonyíték együttes értékelése során a legmagasabb összegű bírság kiszabását találta indokoltnak.
A kifejtettekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.

Budapest, 2019. június 25.

A Kúria Sajtótitkársága