A Kúria határozatot hozott munkaviszony jogellenes megszüntetése és jogkövetkezményei tárgyában

Dátum

Tájékoztató a Kúria M.I. tanácsa által tárgyaláson elbírált Mfv.I.10.122/2018. számú ügyről.
A felperes munkaköri leírása szerint köteles a munkáltató által meghatározott ügyfélfogadási időben az alperes székhelyén tartózkodni és fogadóórát tartani. A felperes a vezérigazgatóval 2014. május 6-ra megbeszélést egyeztetett le, amely az ügyfélfogadási időre esett. Az ügyfélfogadási időben való eltávozásra külön engedélyt nem kért. A felperes ezt követően többször ment el ügyfélfogadási időben anélkül, hogy erre külön engedélyt kért volna. Az alperes 2014. május 15-én azonnali hatályú felmondással megszüntette a felperes munkaviszonyát a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 78. § (1) bekezdés a), b) pontjára való hivatkozással. A felperes a munkaviszonya megszüntetésének jogellenességére tekintettel kérte az alperest elmaradt jövedelmen alapuló kártérítés, elmaradt cafeteria juttatás, elmaradt Erzsébet-utalvány, végkielégítés, felmondási időre járó bér címén marasztalni. Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 883.651 forintot és 20.000 forintot, ezt meghaladóan – az azonnali hatályú felmondás jogellenessége körében – a keresetet elutasította. A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság közbenső ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletének keresetet elutasító rendelkezését megváltoztatta, és megállapította, hogy az alperes a 2014. május 15-én azonnali hatályú felmondással jogellenesen szüntette meg a felperes munkaviszonyát. Az alperes felülvizsgálati kérelme elsődlegesen a jogerős közbenső ítélet hatályon kívül helyezésére irányult azzal, hogy a Kúria hozzon az elsőfokú ítéletet teljes egészében helybenhagyó új döntést, vagy a közbenső ítéletet helyezze hatályon kívül, és a másodfokú bíróságot új eljárásra, új határozat hozatalára utasítsa. A felperes ellenkérelmében kérte a másodfokú bíróság közbenső ítéletének hatályában fenntartását.
A felülvizsgálati kérelem megalapozott. A periratokra (fellebbezésre) történő hivatkozás a Pp. 272. § (2) bekezdésben foglalt követelményeknek nem felel meg. Az érdemi ellenkérelemben foglaltak figyelmen kívül hagyására vonatkozó felülvizsgálati érvelést ezért nem volt figyelembe vehető. Erre tekintettel a Pp. 253. § rendelkezéseinek a megsértésére való hivatkozás is alaptalan, mert a törvényszék megindokolta, hogy a másodfokú eljárás tárgyát miért képezte alperes ügyfélfogadási időben történő távolléte, és mi az álláspontja a bizalomvesztés vonatkozásában. Az a körülmény, hogy a felperes távozása hátrányt nem okozott, és ezzel kapcsolatban panasz nem érkezett, nem válhat a javára. A felperes a munkaköri kötelezettségét rövid időn belül háromszor is megszegte, amely olyan súlyosnak minősül, hogy önmagában megalapozná az azonnali hatályú felmondást. A peradatokból megállapítható, hogy a 2013. november 12-ei megállapodás biztosított bizonyos jogosultságot szakmai kérdésekben a felperesnek, aki azonban ezt a jogkört jelentős mértékben túllépte, nem tisztelte az ügyvezetőt, ugyanis korábban egyértelműen „ultimátumszerű” javaslatot tett, kérte az ügyvezető eltávolítását. Az elsőfokú bíróság érvelése helytálló arról is, hogy a felperes tettei túlmutatnak a szakmai konzultáción, a munkaviszonyán kívülre helyezte problémái megoldását, amikor közvetlenül a vezérigazgatóhoz fordult. Ezzel figyelmen kívül hagyta a munkaviszony alapvető jellemzőjét, az alá-fölérendeltséget, melyben a munkáltatóé az irányító szerep. Ebben a körben helytállóan hivatkozott az alperes az Mt. 6. § (1), (2) és (4) bekezdése megsértésére is. Az elsőfokú bíróság által levont helyes jogkövetkeztetés szerint azonban a felperes az ügyvezetővel szembehelyezkedve intézkedései felülbírálatát kérte, ezzel nemcsak a munkáltatói jogkör gyakorlóját, hanem a munkáltatót is támadta. E magatartása elegendő ahhoz, hogy az ügyvezető elveszítse a felperesbe vetett bizalmát. Megalapozott az azonnali hatályú felmondás azon indoka, hogy emiatt a felperessel való további együttműködés lehetetlenné vált. A fentiekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróság ítéletének azonnali hatályú felmondásra vonatkozó – keresetet elutasító – rendelkezését helybenhagyta, míg egyebekben (prémium, jutalék) nem érintette.

Budapest, 2019. február 27.

A Kúria Sajtótitkársága