A Kúria határozatot hozott munkahelyi baleset és kártérítése tárgyában

Dátum

Tájékoztató a Kúria M.I. tanácsa  által 2019. február 27-én tárgyaláson elbírált Mfv.I.10.291/2018. számú ügyről. A döntés elvi tartalma:
I. A munkavállaló kizárólagos és elháríthatatlan magatartása a baleset bekövetkezésénél nem állapítható meg, ha a munkáltató nem tett eleget az egészséges és biztonságos munkavégzés biztosítására vonatkozó jogszabályi előírásoknak.
II. Amennyiben a baleset bekövetkezésének pontos oka a rendelkezésre álló adatok alapján nem határozható meg, úgy nem vonható le következtetés arra, hogy a baleset kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása miatt következett be [Mt. 166. § (1), (2) bekezdés].

A felperes gépkezelő munkakörben állt az alperes alkalmazásában. 2014. május 11-én az éjszakai műszakban balesetet szenvedett, melynek következtében gyűrűsujját az éjszaka folyamán a traumatológiai osztályon megműtötték. 2014. júniusától október 21-ig a felperes könnyített munkát végzett. Miután az üzemorvos alkalmasnak minősítette a feladatra, ismételten gépkezelői munkakört töltött be. A felperes keresetében sérelemdíj címén 4.500.000 forint és kamata megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. A másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A felperes felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen a jogerős ítélet hatályon kívül helyezése mellett a jogszabályoknak megfelelő határozat meghozatalát kérte, másodlagosan az első-, vagy a másodfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását indítványozta. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint megalapozott. A baleset okaként a munkavállaló kizárólagos és elháríthatatlan magatartása nem állapítható meg, ha a munkáltató nem tett eleget az egészséges és biztonságos munkavégzés biztosítására vonatkozó jogszabályi előírásoknak [Mt. 21. § (1) – (5) bekezdések]. Jelen esetben az eljáró bíróságok nem a fenti következetes ítélkezési gyakorlat szerint jártak el, továbbá az Mt. 166. § (2) bekezdés első mondatában foglalt bizonyítási teher szabályait is figyelmen kívül hagyták, amikor a baleset bekövetkezése körülményeinek bizonyítatlanságát, tisztázatlanságát a felperes terhére értékelték. A megismételt eljárásban ezért vizsgálni kell, hogy a munkáltató eleget tett-e a biztonságos munkavégzés biztosítása követelményének, és a munkavállaló a szakmai szabályok és előírások alapján látta-e el a feladatát. Ennek során – a felek indítványa szerint – szakértői bizonyítás lefolytatása látszik szükségesnek. Értékelni szükséges, hogy a felperes által használt eszköz megfelelt-e a munkafolyamathoz előírtnak, illetve miért volt szükség arra, hogy saját szerszámát vigye a munkaterületre. Nem hagyható értékelés nélkül, hogy a felperes részére biztosított védőeszköz (kesztyű) anyaga, minősége megfelelt-e a szakmai elvárásoknak, és ha igen, hogyan fordulhatott elő, hogy a felperes – aki bizonyítottan használta a védőeszközt – ilyen súlyos sérülést szenvedjen. Szakértő tud a fentiek megválaszolása mellett ahhoz is adatokat szolgáltatni, hogy a baleset bekövetkezésének körülményei alapján valamely fél teljes vagy részleges mentesülése megállapítható-e az általa tanúsított magatartás mellett. Mindezen bizonyítási eljárás lefolytatása után lesz a bíróság abban a helyzetben, hogy megalapozott, mindenre kiterjedő döntést hozzon, ezért a Kúria a másodfokú bíróság ítéletét az elsőfokú bíróság ítéletére kiterjedően hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján.

Budapest, 2019. április 11.

A Kúria Sajtótitkársága