A Kúria határozatot hozott készenléti díj megfizetése iránt indult perben

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Dátum: 
2019. március 12.

Tájékoztató az Mfv.II.10.386/2018/10. szám alatt folyamatban volt perről.
A döntés elvi tartama:
A munkaidőn túli esetenkénti munkavégzésre tekintettel a munkavállaló nem hivatkozhat megalapozottan arra, hogy a munkaidején túl a munkáltató érdekében munkavégzésre rendelkezésre állt, amiért készenléti díjra jogosult, ha a munkáltató írásbeli intézkedésével a készenléti szolgálatot megszüntette és arra vonatkozó utasítást közölt a munkavállalóval, hogy a munkaidőn túl csak engedéllyel és a munkaidő-nyilvántartás vezetésével végezhet munkát.

A felperes targoncavezető munkakört látott el az alperesnél, majd munkaköri feladatait az üzemanyagok kezelésével kapcsolatos tevékenységgel is kiegészítették. E körben 2010. január 1-jétől készenléti szolgálatot látott el, melyért készenléti díjban részesült. A munkáltató 2013. június 1-jével megszüntette a kútkezelés körében a készenléti szolgálatot és arról tájékoztatta az alkalmazottait, köztük a felperest, hogy a munkaidőn túli tankolásra csak egyedi engedély alapján van lehetőség. A felperes a készenléti szolgálat megszüntetését követően is eseti jelleggel közreműködött a tankolásokban, a munkaidőn túli tényleges munkavégzését azonban a jelenléti íveken nem tüntette fel. A munkáltató 2014. márciusától más közalkalmazott munkaköri feladatai körébe sorolta az üzemanyag kútkezelői tevékenységet.
A felperes keresetében a készenléti szolgálat megszűnésétől, 2013. június 1-jétől 2016. május 6-áig készenléti díj és késedelmi kamata megfizetésére kérte kötelezni az alperest arra hivatkozva, hogy a készenlét elrendelése hiányában is eseti jelleggel munkaidején túl tankolási tevékenységet végzett.
Az alperes a kereset elutasítását kérte arra hivatkozva, hogy a felperes számára nem rendelt el készenlétet, a munkavállaló pedig előzetes engedély nélkül végezte munkaidőn túl tevékenységét, nem dokumentálta azt.
Az elsőfokú bíróság elutasította a felperes keresetét, a másodfokú bíróság azonban a készenléti díj megfizetésére kötelezte a munkáltatót.
Az alperes felülvizsgálati kérelme folytán eljárt Kúria a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
Megállapította, hogy a munkavállaló a rendes munkaidejében köteles a munkára képes állapotát megőrizni és a munkáltató számára munkát végezni, illetve rendelkezésre állni, munkaidején túl erre csak akkor köteles, ha a munkáltató a pihenőideje terhére rendelkezésre állásra kötelezi. Készenlétnek minősül, ha a munkáltató a munkavállalótól a pihenőidejében a telefonon történő elérhetőségét és a munkára képes állapot megőrzését elvárja és ezért kifejezett rendelkezés hiányában is megilleti a készenléti díj. Ezzel ellentétben nem állapítható meg a készenlét teljesítése, ha a munkavállaló mobiltelefonján való elérhetősége csak lehetőség volt, mert a munkáltató nem fűzött ahhoz jogkövetkezményt, ha a munkavállaló nem volt elérhető. Ilyen feltétel mellett a munkavállalót a készenlétre jellemző – munkára képes állapot megőrzésére szükség esetén bármikor munkába állásra vonatkozó – kötelezettség nem terhelte.
A perbeli esetben megállapítható volt, hogy az alperesnél 2013. júniusától a kútkezelői tevékenység már nem tartozott a készenléti szolgálat útján ellátandó tevékenységek körébe. Erről a munkáltató tájékoztatta a közalkalmazottakat, köztük a felperest is. Közölte, hogy a parancs módosítását követően csak engedélyezett esetben kerülhet sor munkaidőn kívüli tankolásra, ami nem igényelt a felperestől állandó készenlétet és kiszámíthatatlan munkavégzést. A felperesnek közvetlen felettese utasítását kellett volna figyelembe venni. Amennyiben a gépkocsivezetők a rendes munkaidejükön kívül szerettek volna tankolni, a felperesnek jeleznie kellett volna a gépkocsivezetőknek, hogy erre a korábbi feltételeknek megfelelően már nincs lehetőség, azt külön engedélyeztetni kell, illetve neki is engedélyt kellett volna kérnie a felettesétől a munkavégzéshez.

Budapest, 2019. március 12.

A Kúria Sajtótitkársága