Kihívó közösségellenesség hiányában a garázdaság nem valósulhat meg

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Dátum: 
2018. december 18.

Tájékoztató a Kúria Bfv.III.630/2018. számú jelentős ügyben 2018. október 16-án hozott határozatáról: A nem nyilvános helyen, zárt lépcsőház folyosóján kialakult, tettlegességig fajult vita esetén nem lehet szó a köznyugalom megzavarásáról, így a garázdaság vétségének egyik tényállási eleme, a kihívóan közösségellenesség hiányzik. Kihívó közösségellenesség hiányában a garázdaság vétsége nem valósult meg, erre figyelemmel – bűncselekmény hiányában – a terhelt felmentésének van helye.

Az elsőfokú bíróság a 2016. augusztus 22. napján jogerőre emelkedett végzésével a II. rendű terhelttel szemben társtettesként elkövetett garázdaság vétsége [Btk. 339. § (1) bekezdés] miatt 6 hónap börtönbüntetést szabott ki, melynek végrehajtását 1 évi próbaidőre felfüggesztette.

A jogerős ügydöntő határozat ellen a Legfőbb Ügyészség nyújtott be felülvizsgálati indítványt a II. rendű terhelt javára az 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: korábbi Be.) 416. § (1) bekezdés a) pontjában írt okból. Indokai szerint az eljárt bíróság büntethetőséget kizáró ok – jogos védelem – figyelmen kívül hagyásával állapította meg a II. rendű terhelt büntetőjogi felelősségét garázdaság vétségében. Kifejtette, hogy a II. rendű terhelt az I. rendű terhelttel folytatott verbális összetűzést követően reálisan tarthatott a vele szemben kést rántó I. rendű terhelt támadásától, ezért nem lépett a jogtalanság talajára, amikor az I. rendű terhelt magatartására azzal reagált, hogy feléje lépett és neki lökte az ajtónak. Kést a kezében tartó I. rendű terhelttel szemben a II. rendű terhelt elhárító magatartása puszta kézzel valósult meg, a másik személy egy alkalommal történő meglökéséből állt. Ekként a II. rendű terhelt cselekménye a szükségesség mértékét nem lépte túl.
Erre tekintettel indítványozta, hogy a Kúria a végzést változtassa meg és a II. rendű terheltet az ellene garázdaság vétsége miatt emelt vád alól mentse fel.

A felülvizsgálati indítvány – eltérő jogi indokok alapján – alapos.
Az ügyészi indítvány a Btk. 22. §-ában írt büntethetőséget kizáró ok figyelmen kívül hagyása miatt – jogos védelmi helyzet fennállása – terjesztette elő a II. rendű terhelt javára a felülvizsgálati indítványát.
A büntethetőséget kizáró ok vizsgálatát azonban megelőzi a tényállásszerűség vizsgálata. Ekként a Kúria elsőként a felülvizsgálatban irányadó jogerős tényállás alapulvételével azt vizsgálta, hogy a felrótt garázdaság vétségének törvényi tényállási elemei maradéktalanul megvalósultak-e.

A jogerős tényállás lényege szerint az I. rendű és a II. rendű terhelt egy társasházi lakás előtt a lépcsőházban találkoztak össze, majd előzetes szóváltást követően az I. rendű terhelt a nála lévő zsebkést elővette és azzal fenyegetőzött. Ezt követően a II. rendű terhelt közelebb lépett az I. rendű terhelthez és neki lökte a lépcsőház ajtajának, majd  kirohantak az utcára, a II. rendű terhelt pedig értesítette a rendőrséget.
A Btk. 339. § (1) bekezdése szerint a garázdaság vétségét az követi el, aki olyan kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen (és súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg).
A bűncselekmény egyes tényállási elemei – a bűncselekmény megvalósulásának konjunktív feltételei – a kihívó közösségellenesség, az erőszakos elkövetés és a mások megbotránkoztatására, riadalomkeltésére való alkalmasság.
Jelen esetben a terheltek személyes indítékból kiinduló erőszakos magatartása egy zárt lépcsőházban, lépcsőházi folyosón kialakult vita során fajult tettlegességig, amely azonban az elkövetés helyszínét figyelembe véve, a köznyugalom (akár a ház közösségének) megzavarására nem volt alkalmas. A garázdaság bűncselekménye és a garázda jellegű magatartások elhatárolásánál elengedhetetlen a kihívó közösségellenesség fogalmának megfelelő, az elkövetés körülményeit, térbeli és időbeli meghatározottságát maradéktalanul figyelembe vevő, nem kiterjesztő értelmezése.
Kihívó közösségellenesség hiányában a garázdaság vétsége nem valósult meg, ezért a Kúria a büntethetőséget kizáró ok, a jogos védelem vizsgálatába nem bocsátkozott, és a II. rendű terheltet, mivel cselekménye nem bűncselekmény, felmentette az ellene emelt vád alól.

Budapest, 2018. december 18.

A  Kúria  Sajtótitkársága