A Kúria elnöke, Dr. Varga Zs. András fogadta 2021. november 11-én Didier Reynders jogérvényesülésért felelős európai uniós biztost, aki néhány napos magyarországi látogatása keretében a portfóliójával összefüggő és hazánkat érintő kérdésekben tájékozódik több magyar intézménynél.
Dr. Varga Zs. András elnök úr a megbeszélés elején kiemelte az esemény jelentőségét, miszerint első alkalommal látogatta meg az Európai Bizottság jogérvényesülésért felelős európai biztosa a Kúriát. Elmondta, hogy a 2012 óta létező alkotmányjogi panasz jogintézménye jelentős hatással volt a rendes bíróságok és az Alkotmánybíróság kapcsolatára. Ennek következtében alakult ki az a bírósági struktúra, amelyben a rendes bíróságok döntései, így a Kúria határozatai is, alkotmányossági vizsgálatnak vethetők alá. A magyar bírósági rendszer megismeréséhez és megértéséhez elengedhetetlen azt látni, hogy évszázados hagyományaink vannak. A magyar Kúria az Egyesült Királyság kiválása óta az Európai Unió legrégebbi, sokszáz éves múltra visszatekintő legfelsőbb bírósága.
Hangsúlyozta, hogy az uniós és a hazai normarendszer egymásmellettisége a legtöbb esetben nem okoz alkotmányossági dilemmát. Ha mégis kollízió merül fel, annak feloldása az alkotmányos párbeszéd tiszteletben tartása mellett lehetséges, amely mellett a magyar Alkotmánybíróság is elkötelezte magát. Az Alkotmánybíróság értelmezése ilyenkor köti a bíróságokat. A közösen gyakorolt hatáskörök esetében tiszteletben kell tartani az Európai Unió Bíróságának jogértelmezését, de - mivel a kereteket az Alaptörvény szabja meg az E) cikkében - minden más esetben a hazai jog alkalmazandó.
Egyetértett azzal, hogy a másodlagos európai uniós jogforrások speciális alkalmazást igényelnek a közös hatáskörgyakorlás keretében, amelynek során fontos az uniós jog elsődlegességének a biztosítása, valamint az, hogy a nemzeti bírók az Európai Unió Bíróságához fordulhassanak kérdéseikkel. Hangsúlyozta, hogy amint az adatok is alátámasztják, ezt a magyar bírók szabadon gyakorolhatják és gyakorolják is.
Dr. Varga Zs. András elnök úr rámutatott, hogy Magyarország többszáz éves tapasztalattal rendelkezik a hatáskörök független államként való gyakorlásában nemzetek fölötti struktúrákban. Így utalt arra a félévezredes tapasztalatra, amikor Magyarország egy nagyobb államalakulat, legutóbbi formájában az Osztrák-Magyar Monarchia részeként létezett. A közös kötelezettségek teljesítését nem tagadta meg, de a magyar alkotmányjogi önállóságát sem adta fel soha. Ez a saját alkotmányos öröksége, amely együtt létezik az európai közös alkotmányjogi örökséggel. Az Európai Unióról szóló Szerződés mindkettőt védi.
Budapest, 2021. november 11.
a Kúria Kommunikációs Osztálya
