Tájékoztató a Kúria M.I. tanácsa által 2019. február 25-én tárgyaláson kívül elbírált Mfv.I.10.329/2018. számú ügyről. A döntés elvi tartalma: az iskolaigazgató magasabb vezetői megbízása visszavonásának jogszerű indoka lehet a munkatársakkal szemben tanúsított összeférhetetlen magatartás, sértő hangnem, valamint a rábízott gyerekek nem megfelelő felügyelete [Kjt. 23. § (5) bekezdés].
A felperes 2013. augusztus 16-tól 2018. augusztus 15-ig terjedő határozott időre kapott vezetői megbízást igazgatói feladatok ellátására. A fenntartó 2014. augusztus 29-én kelt intézkedésével a Kjt. 23. § (5) bekezdésére figyelemmel, valamint a 4/2013. (I. 31.) EMMI utasítás alapján a felperes magasabb vezetői megbízását azonnali hatállyal visszavonta, vezetői pótlékának folyósítását megszüntette, kinevezését módosította és a továbbiakban pedagógus munkakörbe sorolta be. A felperes kérelmére a fenntartó 2014. augusztus 19-én írásban indokolta a magasabb vezetői megbízás visszavonását. Ennek értelmében az alperes bizalomvesztés miatt javasolta a magasabb vezetői megbízás visszavonását. A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy magasabb vezetői megbízásának visszavonása jogellenesen történt, ezért vezetői beosztásba való visszahelyezését és elmaradt vezetői pótléka megfizetését kérte. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Az eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A felperes felülvizsgálati kérelmében az első- és a másodfokú ítéletek hatályon kívül helyezését és a vezetői megbízás visszavonása jogellenessége okán az alperes elmaradt vezetői pótlékban való marasztalását kérte, illetve kártérítést is igényelt. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott. Alaptalanul hivatkozott a felperes az Mt. 78. § (2) bekezdésében foglaltak vizsgálata elmulasztására, vagyis a 15 napos szubjektív határidő betartásának értékelésére. Ezen jogszabály az azonnali hatályú felmondásokra irányadó, jelen esetben azonban a Kjt. hatálya alá tartozó felperes magasabb vezetői beosztásának visszavonása volt a per tárgya. Az eljáró bíróságok helyesen foglaltak állást arról, hogy a munkáltatói intézkedésben felhozott indokok nem túl általánosak, azok bizonyítására megfelelően folytatták le az eljárást, eleget téve a felek – így a felperes – indítványainak is. Az eljárás indokolatlan elhúzódása minderre figyelemmel nem volt megállapítható, így a Pp. 2. §-ában foglaltak megsértésére hivatkozás sem alapos. Jelen esetben az eljáró bíróságok a rendelkezésre álló bizonyítékok értékelése során nyilvánvalóan és alapvetően téves következtetésre nem jutottak, ezért a felülvizsgálati kérelem jogszabálysértés megállapítására nem adott módot. Jogszabálysértés nélkül következtettek arra, hogy 3 tanú esetében szavahihetőségük megkérdőjelezésére nem volt alap, önmagában az a körülmény, hogy a felperessel nem volt „problémamentes” a kapcsolatuk, elfogultságuk megállapítására nem alkalmas, állításaikat a per egyéb adatai is alátámasztják, melyekről a törvényszék ítéletében számot adott [Pp. 206. (1)bekezdés, 221. § (1) bekezdés]. A felperes munkatársakkal szembeni sértő viselkedése bizonyítást nyert. Nem vitatott peradat, hogy farsangkor a felperes büntetésként 3 tanuló esetében előírta a rendezvény helyett az iskolában való tartózkodás kötelezettségét. Ennek pedagógiai hasznossága jelen eljárás keretei között nem értékelhető, az azonban megállapítható volt, hogy a gyerekeket több alkalommal magára hagyta. Ez nem tekinthető a pedagógus részéről felelős és elfogadható magatartásnak akkor sem, ha az iskola ajtaját kulccsal esetleg nem is zárta be. A fentiek alapján a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
Budapest, 2019. április 11.
A Kúria Sajtótitkársága