Tájékoztató az Mfv.II.10.092/2018. szám alatt folyamatban volt perről:
A felperesek egyetemi docens, egyetemi adjunktus, egyetemi tanár, illetve tudományos főmunkatárs munkakörben álltak közalkalmazotti jogviszonyban az alperessel. Munkavégzési helyük az egyetem klinika szervezeti egységében volt. A kutatással és oktatással kapcsolatos munkaköri feladataik mellett munkaidejükben egészségügyi szolgáltatást, betegellátással kapcsolatos feladatokat is végeztek.
A felperesek keresetükben illetménypótlék megfizetésére kérték kötelezni az alperest. Előadták, hogy a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) egészségügyi intézményekben történő végrehajtásáról szóló 356/2008.(XII.31.) Kormányrendelet (végrehajtási rendelet) 16. § (2) bekezdés bh) pontja alapján jogosulttá váltak a pótlékalap 120 %-ának megfelelő mértékű pszichiátriai pótlékra, mivel munkaidejük jelentős részében egészségügyi tevékenységet láttak el, így a hivatkozott végrehajtási rendelet rájuk is kiterjedt.
Az alperes ellenkérelmében a keresetek elutasítását kérte arra hivatkozva, hogy a Kjt. 79/B. §-a értelmében oktatói, illetve tudományos kutatói munkakört betöltő közalkalmazottak voltak, akik előmeneteli és illetményrendszerére a Kjt.75. §-ában és ebből következően a végrehajtási rendelet 16. §-ában foglaltak nem alkalmazhatók, így őket a pszichiátriai pótlék nem illeti meg.
Az ügyben eljárt első-, illetve másodfokú bíróság helyt adott a keresetüknek arra hivatkozva, hogy a felperesek nem felsőoktatási intézményben, hanem annak klinikáján dolgoztak, ahol a kutatással és oktatási tevékenységgel kapcsolatos munkaköri feladataik mellett legalább munkaidejük felében betegellátással kapcsolatos munkaköri feladatokat végeztek. Egészségügyi szolgáltatást láttak el, amelyre tekintettel megilleti őket a pszichiátriai osztályokon dolgozó orvosok pszichiátriai pótléka figyelemmel arra is, hogy munkakörük elnevezése és annak tartalma csak részben fedte egymást.
A Kúria a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezve, s az elsőfokú ítéletet megváltoztatva a felperesek keresetét elutasította. Megállapította, hogy tévesen jutottak az eljárt bíróságok arra a következtetésre, hogy a felperesek nem felsőoktatási intézményben végezték munkájukat, mivel munkáltatójuk az egyetem volt, mely szerv a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (Nftv.) 97. § (1) bekezdés a) pontja alapján a felsőoktatási intézmény részeként klinikai központot működtethetett, így a felperesek csak végzettségüket tekintve voltak orvosok, munkakörük alapján oktató, illetve tudományos munkatárs munkakört töltöttek be. Ilyen tevékenység ellátására kerültek kinevezésre, s munkájukat a klinikán végezték a többi olyan orvos mellett, akiket nem oktatóként foglalkoztatott az alperes.
A Kjt. V. fejezete tartalmazza a közalkalmazottak előmeneteli és illetményrendszerét, amely rendelkezések kogensek, azoktól eltérésre csak a törvényben adott felhatalmazás alapján van lehetőség. A Kjt. 75. § (1) bekezdése biztosítja a lehetőséget arra, hogy végrehajtási rendeletben az ágazati szakmai sajátosságra tekintettel jogszabály további illetménypótlékot állapítson meg. E felhatalmazás alapján került sor arra, hogy a végrehajtási rendelet a pszichiátriai klinikán foglalkoztatott orvosok és ápolók számára pszichiátriai pótlékot biztosítson.
A Kjt. általános rendelkezéseihez képest speciális szabályokat tartalmaz a felsőoktatási intézményben foglalkoztatott oktatói és tudományos munkakört betöltő közalkalmazottak előmeneteli és illetményrendszere. A Kjt. 79/B. §-a szerint esetükben a Kjt. több illetményre vonatkozó rendelkezése, így a 75. § (1) bekezdése sem alkalmazható. A kivétel megállapítására azért került sor, mert a közalkalmazotti életpályára vonatkozó szabályoktól eltérően a felsőoktatásban alkalmazott oktatókra vonatkozó sajátos előmeneteli szabályok kerültek megállapításra. Ennek megfelelően a felsőoktatásban foglalkoztatott oktatói és tudományos kutatói munkakört betöltő felperesek esetében az ágazati szakmai sajátosságok alkalmazására figyelemmel a Kjt. 79/B. § kizáró rendelkezése alapján nem kerülhet sor a Kjt. 75. § (1) bekezdése felhatalmazása folytán végrehajtási rendeletben megállapított illetménypótlék folyósítására. Ennek megfelelően nem volt jelentősége annak a körülménynek, hogy a felperesek végeztek-e gyógyító tevékenységet vagy sem, hanem azt kellett értékelni, hogy oktatói, illetve tudományos kutatói vagy orvosi munkakört láttak-e el.
Budapest, 2018. november 15.
A Kúria Sajtótitkársága