Hét éves az állami intézmények korrupció elleni összefogása Magyarországon

Nyomtatóbarát változat
Dátum: 
2018. december 10.

A Belügyminisztérium, a Közbeszerzési Hatóság, az Állami Számvevőszék, az Országos Bírósági Hivatal, a Kúria, a Legfőbb Ügyészség és a Magyar Nemzeti Bank közösen értékelték az elmúlt évben elvégzett korrupcióellenes tevékenységüket 2018. december 10-én az Országházban megtartott kerekasztal-beszélgetésen.

Az Állami Számvevőszék kezdeményezése alapján – a közigazgatási és igazságügyi miniszter, a legfőbb ügyész, a Legfelsőbb Bíróság elnöke és az Állami Számvevőszék elnöke közös nyilatkozatot írtak alá, amelyben erkölcsi kötelezettséget vállaltak az általuk vezetett állami szervek korrupcióval szembeni ellenálló képességének erősítésére, a korrupcióellenes eszköztár fejlesztésére 2011. november 18-án. Az összefogáshoz 2012-ben csatlakozott az Országos Bírósági Hivatal, majd 2014-ben a Belügyminisztérium. 2016-ban – az együttműködés ötödik évfordulóján – csatlakozott a Közbeszerzési Hatóság és a Magyar Nemzeti Bank. 2018. december 10-én, hét évvel a közös nyilatkozat aláírását követően az intézmények a Közbeszerzési Hatóság szervezésében az Országházban értékelték korrupcióellenes tevékenységük elmúlt évét.

„A legfőbb bírói fórum különös hangsúlyt helyez a belső szabályzatok rendszeres felülvizsgálatára és megújítására, hogy egyetlen tevékenység se képezzen „szürke zónát”, ahol nincs egyértelműen meghatározva a feladatok és a felelősök köre” – hívta fel a figyelmet Dr. Kónya István, a Kúria elnökhelyettese. E célból megújult, valamint módosult több szabályzat és eljárásrend, számos elnöki utasítás született. Szintén az átláthatóságot célozza, hogy a legfőbb bírói fórum előre meghatározza főbb céljait. Az idei évben megalakult az a Stratégia munkacsoport, amely a Kúria új középtávú intézményi stratégiai céljait határozza meg. Októbertől érvényes a Kúria új ügyelosztási rendje, amely a Kúria honlapján mindenki számára elérhető, ennél fogva előre meghatározott. Biztosítja az ügyek automatikus elosztásának rendjét, illetve igazodik az ítélkező tanácsok speciális szakmai ismereteihez.

A rendezvényen Dr. Pintér Sándor belügyminiszter kiemelte: „A Nemzeti Korrupcióellenes Programban (2015-2018) szereplő célok, a cselekvési tervekben meghatározott, és az azokkal összefüggésben vállalt egyéb feladatok hozzájárultak ahhoz, hogy Magyarországon az antikorrupciós küzdelem megszilárduljon, és hogy egyes jogintézményeink, törekvéseink külföldön is elismertek és követendők legyenek.” A miniszter hozzátette, a Belügyminisztérium előkészület alatt álló új Nemzeti Korrupciómegelőzési Stratégiája három területen kívánja tovább erősíteni a korrupció elleni fellépést. Egyrészt a hatékony, korszerű keretek között, ügyfélbarát módon működő közigazgatás megteremtéséhez az államigazgatási eljárások már megkezdett technológiaalapú fejlesztésével, másrészt a korrupciós kockázatok csökkentése érdekében az érintett területeken jogszabály-módosításokkal, valamint ezzel párhuzamosan, illetve ezt kiegészítve a már bevált értékalapú módszerek alkalmazásának folytatásával, és új eszközök bevezetésével.

Rigó Csaba, a Közbeszerzési Hatóság elnöke hangsúlyozta, az integritás erősítése terén a Közbeszerzési Hatóság célja kettős: egyrészt elkötelezett az integritás alapon működtetett szervezet kialakítása és fenntartása iránt, ennek érdekében számos területen hajtott végre fejlesztéseket az intézmény. Másrészt, kiemelt célja a korrupcióellenes tevékenység erősítése a közbeszerzési piacon. Rigó Csaba kiemelte: „A Közbeszerzési Hatóság egyik fő feladata, hogy ellenőrizze a közbeszerzési eljárások törvényességét. Ehhez nagymértékben hozzájárul a Közbeszerzési Döntőbizottság tevékenysége, mely következetes bírságolási gyakorlata szerint súlyos jogsértések esetén komoly bírságot szab ki. A Közbeszerzési Hatóság Európában is egyedülálló módon a közbeszerzési hirdetmények jogszerűsége mellett, a megkötött szerződések teljesítését és azok módosítását is ellenőrzi, amennyiben erre vonatkozóan jogorvoslati kezdeményezés érkezik. A szerződésellenőrzési tevékenységünk hatékonyságát jelzi, hogy az annak eredményeként kiszabott bírságok a Közbeszerzési Döntőbizottság által kiszabott teljes bírság volumen meghatározó hányadát teszik ki.” A Közbeszerzési Hatóság másik fő célja a nem nyilvánosan, azaz a hirdetmény nélkül induló tárgyalásos eljárások számának jelentős visszaszorítása, a verseny elősegítése. A szigorú ellenőrzési tevékenységnek köszönhetően az előző évekhez képest számottevően csökkent a nem nyilvános eljárások aránya. (2014-ben 3626; 2015-ben 3003; 2016-ban 870; 2017-ben 482; 2018. 48. hetéig 287 volt ezen eljárások száma, a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások aránya pedig 2018-ban 5,17%-ra csökkent a 2014-es 12,5%-ról).

Domokos László, az ÁSZ elnöke aláhúzta: „Kiépültek a korrupciós helyzetek megelőzését biztosító rendszerek Magyarországon. Megerősödött a közszféra integritása, Magyarország ma már nemzetközi összehasonlításban is tudatosnak tekinthető a megelőzésen alapuló korrupció elleni fellépésben.” Az ÁSZ több mint 300 idén elvégzett ellenőrzésében – összességében több mint 1000 ellenőrzött szervezetnél – értékelte a korrupciós veszélyek ellen védettséget biztosító integritáskontrollokat. Az ÁSZ áprilisban publikálta a több mint 750 köztulajdonú gazdasági társaság részvételével lezajlott az állami és önkormányzati vállalatok korrupcióval szembeni ellenálló-képességét feltérképező kutatását, és szeptemberben közel tízezer közintézményt megszólítva, megkezdődött a teljes magyar közszféra integritását értékelő, idén már nyolcadik alkalommal zajló éves Integritás-felmérés is.

Dr. Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke a rendezvényen elmondta: „A kezdetektől fogva kiemelt feladatunknak tekintjük az integritás-alapú szervezeti működés erősítését: a bírósági szervezetben egyebek mellett szabályzatok, képzések, a Bírósági Integritás Munkacsoport tevékenysége és a bírák körében végzett felmérés is erősíti az integritást.” Az OBH elnöke integritással kapcsolatos intézkedéseiért 2018-ban Solidus-díjat vehetett át az Állami Számvevőszéktől. Az OBH folyamatosan szervez központi képzéseket, melyek célja az integritással kapcsolatos dolgozói tudatosság erősítésének támogatása. 2017-ben minta-képzést tartottak: a 25 integritásfelelős a képzést követően a saját szervezeti egységénél helyi szinten adta tovább a tudásanyagot a bíróságok dolgozóinak. Ezzel 2017-ben 5311 bírósági dolgozó integritás tárgyú képzése valósult meg.

„Amint azt az EUROJUST elnöke, Ladislav Hamran úr 2018. június 12-én a Legfőbb Ügyészségen személyesen is megerősítette, a magyar ügyészség kifejezetten aktív szereplője az EUROJUST-on belüli munkának, illetve a szervezet által koordinált és finanszírozott közös nemzetközi nyomozó csoportoknak” – hangsúlyozta Dr. Lajtár István közjogi legfőbb ügyész helyettes. Emellett az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) eddigi összesen 38 igazságügyi ajánlása, 4 jelzése és 1 zárójelentése nyomán minden esetben elrendelt nyomozások eredménye – a vádak és a megszüntetések jelenlegi 52,4%-os aránya – meghaladja a 42%-os uniós átlagot. Az ügyészség munkájának hatékonyságát jól példázza a korrupciós bűncselekményekkel kapcsolatos intézkedések alakulása. A vádemeléssel érintett cselekmények aránya a korrupciós bűncselekmények esetében jelentősen magasabb – a teljes bűncselekményi körhöz viszonyítva. A Nemzeti Védelmi Szolgálat által ügyészi jóváhagyást követően végzett megbízhatósági vizsgálatok 2017-ben 17 büntető feljelentést eredményeztek.

„A jegybank továbbra is fellép a jogi és etikai normákat esetlegesen megsértőkkel szemben, s olyan megelőző eszközöket alkalmaz, amelyek az integritás megerősítését és a korrupció megakadályozását szolgálják. A jegybank felügyeleti területe egyebek közt a jogi és felügyeleti szervezeti egységek 2017. évi szétválasztásával, az azonos pénzügyi intézményeknél végzett átfogó vizsgálatok vizsgálatvezetőinek rotálásával, illetve – a humánkockázatot minimalizáló – digitális adatelemzésen alapuló felügyelési módszertan kialakításával erősíti az intézményen belül a kontrollok érvényesülését” – emelte ki az eseményen Dr. Windisch László, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke. A 2019-2022 között megvalósítandó korrupcióellenes stratégia kialakítása során az MNB – a jegybanknál már alkalmazott mintára – a hatósági engedélyezési, felügyelési és ellenőrzési feladatot ellátó szerveknél (a belső ellenőrzési szervezeti egységtől elkülönült) „felülellenőrzési” kontrollfunkciót jelentő minőségbiztosítási csoportok kialakítására, illetve egyes esetekben az összeférhetetlenségi belső szabályozásoknak még a törvényi elvárásoknál is bővebb kiterjesztésére tesz javaslatot.

A részletes sajtónyilatkozatok itt olvashatóak.

Budapest, 2018. december 10.

A Kúria Sajtótitkársága