A gazdasági társaság vezető tisztségviselője felelősségének kérdéseiről és az élettársi kapcsolat fogalmi elemeiről tanácskoztak jogegységi csoportok a Kúrián

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Dátum: 
2019. október 15.

Érdekes és kihívást jelentő jogterületekről tanácskoztak polgári jogi bírák, szakemberek, kutatók és egyetemi oktatók 2019. október 11-én a Kúrián. Az új Polgári Törvénykönyv (Ptk.) joggyakorlatát figyelő jogegységi csoportok negyedik tematikus konferenciáját rendezték meg a Kúria Dísztermében. A tanácskozás fő témái az alanyváltozás lehetősége a gazdasági társaság vezető tisztségviselője felelősségének megállapítása iránt indított perekben és az élettársi kapcsolat fogalmi elemei voltak.

Elsőként egy gazdasági jogi téma került terítékre: az alanyváltozás lehetősége a gazdasági társaság vezető tisztségviselője felelősségének megállapítása iránt a Cstv. 33/A. § (1) bekezdése alapján indított perekben. A tanácskozás indoka az volt, hogy a bírói gyakorlatban bizonytalanság mutatkozik a tekintetben, hogy ezekben a perekben a jogviszony természete lehetővé teszi-e vagy kizárja a perbeli jogutódlást. A kérdést elkülönítve kell vizsgálni az alperesi és a felperesi pozíció tekintetében, utóbbi esetén külön kitérve a jogutódlás lehetőségére az adós megszűnése esetére, illetve a hitelezői pozícióban bekövetkező esetleges jogutódlásra. A téma kapcsán részletgazdag előadást tartott Dr. Bodzási Balázs a Budapesti Corvinus Egyetem, Gazdasági Jogi Tanszék, tanszékvezető egyetemi docense, az Igazságügyi Minisztérium szakértője, aki a problémakör tágabb megvilágítása érdekében ismertetett néhány lehetséges elképzelést a készülő új csődtörvény felelősségi jogi kérdéseivel kapcsolatban. Ezt követően felszólalt Dr. Farkas Attila, a kúria szaktanácsának elnöke, Dr. Kovács Ildikó a Pécsi Ítélőtábla tanácselnöke és Dr. Zámbó Tamás a Győri Ítélőtábla tanácselnöke.

A tematikus ülés második részében a jogegységi csoport az élettársi kapcsolat fogalmi elemeiről tanácskozott, figyelemmel a Ptk. korábbitól eltérő szabályozási filozófiájára, és az élettársi kapcsolathoz fűzött eltérő – tágabb körű – jogkövetkezményekre. A tanácskozás párját ritkító módon a bírói hivatásrend és a tudomány képviselőinek rendkívül széleskörű bevonásával zajlott: az előbbiek köréből a tanácskozáson részt vett a Kúria jelenlegi szaktanácsa (dr. Baloginé dr. Faiszt Judit mb. tanácselnök, dr. Kövesné dr. Kósa Zsuzsanna és Nyírőné dr. Kiss Ildikó bírák), Dr. Kőrös András nyugalmazott kúriai tanácselnök, címzetes egyetemi docens, a Nemzetközi családjogi Társaság (ISFL) tagja, Dr. Csűri Éva nyugalmazott kúriai bíró, kúriai tanácsos, az ítélőtáblák képviseletében: Szilágyiné dr. Karsai Andrea, Dr. Lukács Zsuzsanna, Dr. Havasiné dr. Orbán Mária, Szentpéteriné dr. Bán Erzsébet és Dr. Szeghő Katalin. A jogtudomány részéről a vitához hozzászólt Dr. Barzó Timea PhD., Dr. Hegedűs Andrea PhD., Dr. Molnár Sarolta Judit PhD., Reiderné dr. Bánki Erika PhD. és Dr. Szeibert Orsolya PhD.

Budapest, 2019. október 15.

A Kúria Sajtótitkársága


A tanácskozáson elhangzott előadások hanganyagai: