Emlékeztető 2014. július 14-én és 16-án az OBH, a Kúria, a Fővárosi Ítélőtábla és a Fővárosi Törvényszék képviselői által megtartott devizahiteles szakmai megbeszéléseken kialakult álláspontokról

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Dátum: 
2014. július 21.

Emlékeztető
amely készült az OBH, a Kúria, a Fővárosi Ítélőtábla és a Fővárosi Törvényszék képviselőinek részvételével a 2014. évi XXXVIII. törvény egyes rendelkezéseinek értelmezésével kapcsolatban 2014. július 14-én és 16-án megtartott szakmai megbeszéléseken kialakult álláspontokról

I. A peres eljárások felfüggesztésével kapcsolatos kérdések
1.
A 2014. évi XXXVIII. törvény 16. §-a alapján tárgyaláson kívül meghozandó felfüggesztő végzés fejrészének a Pp. 222. § (1) bekezdése folytán irányadó Pp. 220. § (1) bekezdés b) pontja értelmében valamennyi peres fél és képviselőinek nevét és perbeli állását tartalmaznia kell. Ugyanakkor nem, [illetve a Pp. 222. § (1) bekezdése értelmében csak a szükséghez képest] kell feltüntetni a felek és képviselőik lakóhelyét.
2. A felek megfelelő tájékoztatása érdekében – bár a Pp. ezt nem írja elő – a végzés a 2014. évi XXXVIII. törvény vonatkozó rendelkezéseire utaló rövid indokolást is tartalmazzon.
3. Az 1. és 2. pontoknak megfelelő felfüggesztő végzés ajánlott szövegét az emlékeztető melléklete tartalmazza.
4. A törvény 16. §-a alapján felfüggesztendők mindazok a perek, melyeknek tárgya részben vagy egészben az egyoldalú szerződésmódosítások jogszabályba ütközése (Hpt. 213. § (1) bekezdés d) pont), illetve tisztességtelensége, az árfolyamrés alkalmazását előíró szerződéses rendelkezések jogszabályba ütközése (Hpt. 213. § (1) bekezdés c) pont), illetve tisztességtelensége.
5. Az előbbiek szerinti keresetlevél, fellebbezés, felülvizsgálati kérelem kapcsán hiánypótló végzés kiadása nélkül kell az eljárás felfüggesztéséről rendelkezni. Ugyanez a helyzet akkor, ha a keresetlevél hiánypótlás mellőzésével, idézés kibocsátása nélküli elutasításának vagy a fellebbezés, illetve felülvizsgálati kérelem hivatalbóli elutasításának lenne helye.
6. Ha a keresetlevélből nem lehet megállapítani, hogy a per a törvény hatálya alá tartozik-e, az ügyet addig kell tárgyalni, amíg ez egyértelműen megállapíthatóvá nem válik, a törvény 16. §-a szerinti felfüggesztésre pedig csak ezt követően kerülhet sor.
7. Amennyiben az első fokon folyó eljárás felfüggesztésre kerül, de részkérdés eldöntése másodfokon folyik (pl. költségmentesség tárgyában) a másodfokú bíróságnak is fel kell függesztenie az előtte folyó eljárást. Ugyanez a helyzet akkor is, ha az elsőfokú bíróság előtt már nincs folyamatban az eljárás, pl. mert áttételről rendelkezett vagy a Pp. 130. §-a alapján elutasította a keresetlevelet és ezen végzések elleni fellebbezés folytán van az eljárás folyamatban a másodfokú bíróság előtt.
8. Nincs helye a törvény 16. §-a szerinti felfüggesztésnek akkor, ha az eljárás más okból már nincs folyamatban (pl. felfüggesztés, szünetelés, félbeszakadás); ha azonban ez a más ok megszűnik – és a per a törvény hatálya alá tartozik – a törvény 16. §-a szerinti felfüggesztésről rendelkezni kell.
9. Nincs helye az eljárás felfüggesztésének, ha a keresetnek (viszontkeresetnek) nem tárgya a törvény 3. § (1) bekezdése vagy 4. § (1) bekezdése szerinti kikötés érvénytelenségének megállapítása, mert a bíróság ezt nem észlelheti hivatalból.
10. Ha a kereset tárgya részben vagy egészben a törvény 3. § (1) bekezdése vagy 4. § (1) bekezdése szerinti kikötés érvénytelenségének megállapítása, de a keresetlevélből kitűnik, hogy az ügy más bíróság hatáskörébe tartozik, vagy a perre más bíróság illetékes, a keresetlevél áttételének akkor sincs helye, ha ez a bíróság az iratokból megállapítható, hanem annak a bíróságnak kell az eljárást felfüggeszteni, amelyhez a keresetlevelet benyújtották.
11. Az elsőfokú bíróság érdemi döntése elleni fellebbezés benyújtását követően az eljárás felfüggesztéséről már a másodfokú bíróság dönt. Az elsőfokú bíróságnak ezért le kell folytatnia az esetleges hiánypótlási eljárást, és ha ez eredményes a fellebbezést a Pp. 238. §-ában foglaltaknak megfelelően fel kell terjesztenie a másodfokú bírósághoz. Ellenkező esetben a fellebbezést hivatalból el kell utasítania.
12.    Fel kell függeszteni a perújítási eljárást is, ha annak tárgya részben vagy egészben a törvény 3. § (1) bekezdése vagy 4. § (1) bekezdése szerinti szerződéses kikötés érvénytelenségének megállapítása.

II. A törvény 17. §-ával kapcsolatos egyes értelmezési kérdések
1. A törvény 3. § (1) bekezdésének vagy 4. § (1) bekezdésének hatálya alá tartozó ügyekben a törvény hatálybalépése előtt vagy azt követően érkezett végrehajtás elrendelése iránti kérelem alapján a törvény hatálybalépése után a végrehajtás elrendelésének nincs helye tekintettel arra, hogy a kérelem benyújtásával a törvény 17. § (3) bekezdése szerinti végrehajtási eljárás „folyamatban lévőnek” minősül.
2. A törvény hatálybalépésekor a végrehajtást foganatosító bíróság előtt döntésre váró ügyekben nem kell intézkedni, mert a végrehajtás a Vht. 52. § g) pont analóg alkalmazásával – figyelemmel a törvény 17. § (3) bekezdés második mondatának szóhasználatára is – szünetel. Az ilyen ügyeket nyilvántartásba kell helyezni. Az eljárásban már felmerült szakértői díj megállapításáról és kiutalásáról azonban a végrehajtást foganatosító bíróságnak rendelkeznie kell, mivel ez nem a követelés behajtásához kapcsolódó intézkedés.
3. A törvény 17. § (7) bekezdésében írt 120 napos határidőt a jogalkotó nem minősítette jogvesztőnek, ebből következően a határidő elmulasztása igazolási kérelemmel kimenthető.
4. A törvény 17. § (7) bekezdése szerinti „nemleges megállapításra” irányuló eljárás illetéke – a (7) bekezdés utolsó mondatából is következően az alábbi:
- az elsőfokú eljárás illetéke – a végrehajtási kifogáséval egyezően – 15.000 Ft [Itv. 43. § (8) bek.]
- a fellebbezés illetéke meg nem határozható ügyérték alapulvételével – a végrehajtási kifogások körében kialakult bírói gyakorlatra is figyelemmel – az Itv. 47. § (1) bekezdése szerint alakul
- ezekben a perekben illeték-visszatérítésnek is helye van az Itv. kifogásra vonatkozó szabályai szerint [Itv. 43. § (8) bekezdés második mondat].

III. A törvény 6. §-a alapján induló perek érdemi elbírálásával kapcsolatos kérdések
1. Az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő ÁSZF rendelkezések akkor tisztességesek, és így érvényesek, ha a 4. § (1) bekezdés a)-g) pontja szerinti elveknek maradéktalanul megfelelnek. Ha ezek közül a fenti elvárások közül akárcsak egy nem teljesül, a kereset elutasítható és nem szükséges valamennyi elv megvalósulását külön-külön vizsgálni.
2. Szakértő kirendelésére – a törvény 10. §-ának (3) és (4) bekezdéseire figyelemmel – hagyományos módon nem kerülhet sor. A keresetlevélhez csatolt szakértői véleményben foglaltak azonban figyelembe veendők. Szakértő meghallgatására a törvény 10. § (3) és (4) bekezdéseiben meghatározottak betartásával kerülhet sor.
3. Ha a felmondási jogot az ÁSZF nem tartalmazza és hatályossága idején ezt a jogot a fogyasztónak jogszabály sem biztosította, az adott egyoldalú szerződésmódosítást biztosító ÁSZF rendelkezés tisztességtelen. Azon időszak alatt, amikor már törvény mondta ki, hogy a fogyasztót a felmondás joga megilleti, a felmondás jogát nem szabályozó ÁSZF rendelkezés nem tisztességtelen, mivel a törvény kógens rendelkezését az ÁSZF-nek nem kellett megismételnie. Ha az ÁSZF-ben a törvény felmondásra vonatkozó szabályaival ellentétes rendelkezés található, az ÁSZF nem tisztességtelen, hanem jogszabálysértő.
4. Amennyiben az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő ÁSZF rendelkezés világos, érthető, és a 2/2012.PJE határozat 2. pontjában kifejtettek szerint átlátható, vizsgálni szükséges, hogy az oklista megfelel-e a 4. § (1) bekezdés a)-g) pontjaiban foglaltaknak. Előfordulhat, hogy az oklistában szereplő egy vagy több rendelkezés a fenti követelményeknek megfelel, ez esetben a bíróságnak ítéletében arról kell rendelkezni, hogy a rendelkező részben tételesen felsorolt feltételek tisztességesek, míg a többi tekintetében a keresetet el kell utasítani.

Budapest, 2014. július 21.

Dr. Wellmann György
kollégiumvezető