A címer megváltoztatása önmagában személyhez fűződő jogot nem sért

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Dátum: 
2019. május 29.

Tájékoztató a Kúria Tájékoztató a Kúria Pfv.IV.20.432/2018. számú személyiségi jogsértés megállapítása iránt indult ügyben hozott döntéséről.

A sportegyesület felperes keresetében kérte megállapítani, hogy az alperes azzal, hogy az általa működtetett labdarúgócsapat címerét egyoldalúan megváltoztatta, amelyben a felperesre jellemző arculati elemek már nem jelennek meg, és tevékenysége során az új címert használja, megsértette a jóhírnév védelméhez fűződő személyiségi jogát.

Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. A felperes fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta, és megállapította, hogy az alperes megsértette a felperes jóhírnevét azzal, hogy a felperes hozzájárulása nélkül az általa működtetett felnőtt férfi labdarúgó NB I-es bajnokságban szereplő labdarúgócsapat címerét megváltoztatta, és azt 2017. július 3-ától használja, ezért kötelezte a jogsértés abbahagyására, elégtétel adására, valamint a további jogsértéstől eltiltotta.

A felperes felülvizsgálati kérelme alapján eljárt Kúria ítéletével a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A Kúria érdemben az elsőfokú bíróság álláspontját osztotta. Rámutatott arra, hogy valamely önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezet saját címerének saját döntésen alapuló megváltoztatása, egy attól elkülönült jogi személy jóhírnevének sérelmét objektíve nem okozhatja. Az alperes kifogásolt magatartása még akkor sem alkalmas a jóhírnév megsértésére, ha az a gazdasági társaság társasági szerződésének megszegésével valósul meg. A perbeli esetben a címer megváltoztatása önmagában személyhez fűződő jogot nem sért. Az alperes magatartását az teszi jogellenessé, hogy az alperes vezető tisztségviselője nem tartotta be a gazdasági társaságot létesítő szerződésben foglaltakat. A cég működésére vonatkozó kötelezettségek megszegésével okozott sérelem azonban személyiségvédelmi igény keretében nem érvényesíthető. A felperes a keresetében lényegében a személyiségi jog megsértésének jogkövetkezményei alkalmazásával kívánta az alperes szerződésszerű magatartását kikényszeríteni. A személyiségi jogsértés miatt igénybe vehető szankciók azonban nem alkalmazhatók a gazdasági társaság működésére vonatkozó szabályok megszegésének orvoslására.

Budapest, 2019. május 29.

A Kúria Sajtótitkársága