Biztosítási szerződésben alkalmazott általános szerződési feltétel tisztességtelenségével összefüggő ügyben hozott határozatot a Kúria

Nyomtatóbarát változat
Dátum: 
2020. október 2.

Összefoglaló a Pfv.V.20.152/2020. számú jelentős ügyről.

A Kúria a 2020. szeptember 2-án meghozott Pfv.V.20.152/2020/7. számú ítéletével megállapította, hogy a Generali Zrt. Házőrző otthon- és életmód-biztosítási feltételek elnevezésű általános szerződési feltételeinek 2016. október 1-jétől alkalmazott I.14.B pontjában foglalt feltétele az alperessel szerződő valamennyi fogyasztóra kiterjedő hatállyal érvénytelen.

A kikötés azért érvénytelen, mert a feleknek a szerződésből eredő jogait és kötelezettségeit a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a szerződési feltétel alkalmazójával szerződő fél hátrányára állapítja meg azáltal, hogy a Polgári Törvénykönyv általános elévülési időt megállapító szabályához képest olyan mértékben hozza a fogyasztót hátrányosabb helyzetbe, hogy a szerződési feltétel alkalmazója annak egyedi tárgyalást követő elfogadását tőle észszerűen nem várhatta el.”

Ezt meghaladóan a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.

A Kúria ítéletének indokolásában rögzítette, hogy az általános szerződési feltételek I.14.B. pontjában foglalt kikötés szerint a biztosítási szerződésből eredő igények egy év elteltével elévülnek. A kikötés – az EUB C-415/11. számú ügyben hozott ítéletének figyelembe vételével vizsgálva – eltérést jelent a diszpozitív szabályokhoz képest. A hatályos jogban szabályozottnál jelentősen hátrányosabb helyzetbe hozza a fogyasztót, mivel a biztosítási szerződésen alapuló igények bírósági érvényesítésére nyitva álló határidő öt év helyett egy évre rövidül, amelyet a hatályos Ptk. rendelkezései szerint nem szakíthat meg a követelés teljesítésére irányuló írásbeli felszólítással. Emellett az elévülés nyugvására okot adó körülmény megszűnését követően három hónapon belül bírósághoz kell fordulnia, különben az elévülés igényszüntető kifogást alapoz meg a biztosító számára. Az elévülési idő könnyen eltelhet már azelőtt, hogy a biztosító szolgáltatása esedékessé válna. Az alkalmazásával veszélybe kerülhet a biztosítási szerződés céljának megvalósulása, amely semmiképp sem lehet a veszélyközösség érdeke. Az alperes tisztességes és méltányos eljárása esetén nem várhatta el észszerűen, hogy e hátrányos kikötést a fogyasztó az egyedi tárgyalást követően elfogadja.

A Kúria a Ptk.-tól eltérő kikötéseket összegző, támadott szerződési feltétel vonatkozásában megállapította, hogy az jogi hatását és tartalmát tekintve nem szerződéskötési nyilatkozat, nem a szerződéskötési mechanizmust szabályozza, nem a fogyasztó tájékoztatásának tartalmát, módját határozza meg. Nem teszi az általános szerződési feltétel rendelkezéseit anélkül a szerződés részévé, hogy azokról a fogyasztót tájékoztatni és neki az elfogadásról nyilatkoznia kellene. Az, ami miatt a felperes a támadott feltételeket tisztességtelennek tartotta, a kikötések tartalmából nem következik. A szerződéskötési eljárás pedig jogi értelemben nem lehet tisztességtelen.

A perbeli általános szerződési feltételeknek a kárbejelentéshez szükséges dokumentumokkal kapcsolatos kikötései tisztességtelenek. A Fogyasztóvédelmi irányelv 1. cikk (2) bekezdését átültető Ptk. 6:102. § (4) bekezdésében írt feltételek nem állnak fenn, ezért e kikötések tisztességtelensége vizsgálható. A támadott kikötésekben az alperes olyan okiratok csatolásának kötelezettségét írja elő kivétel nélkül minden esetre, amely a szükséges mértéket egyes esetekben meghaladhatja. A jogszabályi rendelkezéshez képest ezen a módon további kötelezettséggel terheli a fogyasztót. A kikötések általános jellegű, az alperessel szerződő valamennyi fogyasztóra kiterjedő, feltétel nélküli előírások. A fogyasztók így a szerződéskötéskor nincsenek abban a helyzetben, hogy felmérjék, őket pontosan milyen iratcsatolási kötelezettség terheli, ha bekövetkezik a káresemény. A kikötés alkalmazásával a biztosító a katalogizált iratok benyújtásától függővé teheti a szolgáltatási kötelezettsége teljesítését. A szerződésből eredő jogok és kötelezettségek egyensúlya ezáltal indokolatlanul megbomlik a fogyasztó hátrányára.

Az avult értéken történő térítés kikötését a Ptk. 6:102. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a biztosítási díj indexálásával együtt kellett vizsgálni. A fogyasztónak nemcsak a biztosító térítésének mechanizmusát – milyen esetben térít új értéken és mikor kárkori értéken – kellett átlátnia, hanem a szolgáltatás és ellenszolgáltatás viszonyát is. Az ÁSZF feltételei ennek levezetését nem tartalmazzák, azok alapján az átlagosan tájékozott, észszerűen figyelmes és körültekintő átlagos fogyasztó nem tudja értékelni, miként van ellentételezve az indexált díj fizetése, és az az ellentételezés megfelelő-e. A fogyasztó számára az általános és különös feltételek közötti viszony nem átlátható, és nem ismerhető fel egyértelműen az avult értéken történő térítés releváns gazdasági következménye. Az alperes úgy vállal korlátozott teljesítést a 85%-ot elérő avultság esetére, hogy a fogyasztó díjfizetési kötelezettsége ezt nem követi, nem csökken annak megfelelően. A fogyasztó ráadásul nem láthatja előre, hogy az ingóságok értékcsökkenése milyen ütemben és mikor éri el a 85%-ot. Nincs ezért abban a helyzetben, hogy a szerződési feltételekben rejlő egyensúlytalanságot elhárítsa. A biztosítási szerződés az időmúlást nem általánosan tekinti a felek teljesítését befolyásoló körülménynek, hanem azt kizárólag az alperes teljesítésénél veszi figyelembe, ezáltal a fogyasztót kedvezőtlenebb jogi helyzetbe hozza, ezért a kikötés tisztességtelen.

A biztosítási szolgáltatásokat nyújtó Generali Zrt. alperes 2016. október 1-jétől alkalmazta a fogyasztókkal kötött szerződéseiben a 19834 nyomtatványszámú Házőrző otthon- és életmód-biztosítási feltételek elnevezésű általános szerződési feltételeket.

Az ügyész felperes a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:102. § (1) bekezdésére és 6:105. § (2) bekezdésére alapított keresetében annak megállapítását kérte, hogy az általános szerződési feltételeknek a fedezetfeltöltésről, a kárbejelentéshez szükséges dokumentumokról, az elévülésről, a Ptk. rendelkezéseitől eltérő általános szerződési feltételekről, valamint az avult érték térítéséről szóló, konkrétan meghatározott rendelkezései tisztességtelenek, ezért azok az alperessel szerződő valamennyi félre kiterjedő hatállyal érvénytelenek. Kérte továbbá, hogy a bíróság kötelezze az alperest, hozzon nyilvánosságra a saját költségére a bíróság által megállapított szövegű, az érvénytelenség megállapítására vonatkozó közleményt.

Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Az elsőfokú bíróság kijavított ítéletében megállapította, hogy az általános szerződési feltételek  I.11.A.e)i.4. és 5. pontjának, valamint I.11.A.e)ii.2. pont 1-4. francia bekezdésének a kárbejelentéshez szükséges dokumentumokról szóló feltétele, továbbá a Ptk. rendelkezéseitől eltérő feltételekről szóló feltételének egyik (I.14.E.5.) pontja tisztességtelen, így az annak alkalmazójával szerződött valamennyi félre kiterjedő hatállyal érvénytelen. Kötelezte az alperest az ítélet által megszövegezett közlemény közzétételére. A keresetet egyebekben elutasította.

A felperes és az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletének a halottvizsgálati bizonyítványt érintő rendelkezését, továbbá a Közlemény erre vonatkozó részét – a fellebbezési kérelem és a fellebbezési ellenkérelem korlátaira tekintet nélkül – hatályon kívül helyezte. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett rendelkezéseit nem érintette. Fellebbezett rendelkezéseit részben és akként változtatta meg, hogy megállapította, tisztességtelen, így az alkalmazójával szerződő valamennyi félre kiterjedő hatállyal érvénytelen az általános szerződési feltételek avult érték térítéséről szóló, keresettel támadott feltétele. Az alperes által közzéteendő közlemény szövegét ennek megfelelően kiegészítette. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét – a Közlemény szövegét akként pontosítva, hogy az a kijavított elsőfokú ítéletre hivatkozik – helybenhagyta.

A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet részbeni hatályon kívül helyezését, és a Ptk. 6:102. § (1)-(2) bekezdése, 6:104. § (1) bekezdés i) pontja alapján az általános szerződési feltételeknek az elévülésről, valamint a Ptk. rendelkezéseitől eltérő kikötésekről szóló, keresettel támadott valamennyi pontja tisztességtelenségének és annak megállapítását kérte, hogy azok az alperessel szerződő valamennyi félre kiterjedő hatállyal érvénytelenek. Kérte továbbá elrendelni, hogy a kikötés alkalmazója gondoskodjon a saját költségére, a Kúria által meghatározott módon a kikötések érvénytelenségének megállapítására vonatkozó, a Kúria által megállapított szövegű közlemény közzétételéről.

Az alperes felülvizsgálati kérelmében a Ptk. 6:102. § (1)-(4) bekezdésében, a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény. 124. § (1)-(2) bekezdésében, a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (régi Pp.) 215. §-ában és 221. § (1) bekezdésében foglaltak megsértésére hivatkozással kérte a jogerős ítélet részbeni hatályon kívül helyezését, és helyette a jogszabályoknak megfelelő, a keresetet elutasító határozat hozatalát.

A Kúria ítéletével a jogerős ítéletet részben – az illeték viselésére is kiterjedően – hatályon kívül helyezte, az elsőfokú bíróság ítéletét ebben a körben megváltoztatta és megállapította, hogy az alperes Házőrző otthon- és életmód-biztosítási feltételek elnevezésű általános szerződési feltételeinek 2016. október 1-jétől alkalmazott I.14.B pontjában foglalt feltétele az alperessel szerződő valamennyi fogyasztóra kiterjedő hatállyal érvénytelen.

Kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül saját költségén egy országos napilapban és internetes honlapján 30 napig elérhetően tegye közzé az alábbi közleményt:

Budapest, 2020. október 2.

A Kúria Sajtótitkársága