„Egy perrend sorsa nemcsak annak betűitől, hanem azok egyéniségétől is függ, kik hivatva vannak annak életet adni, a bíráktól, és hozzá kell tennem, az ügyvédektől is.” – idézte Plósz Sándor korábbi igazságügyi miniszter, az 1911-es polgári perrendtartás tervezete kidolgozójának szavait dr. Orosz Árpád. A Kúria Polgári Kollégiumának helyettes vezetője az Országgyűlés Igazságügyi bizottsága Ellenőrző albizottságának 2018. november 6-i ülésén vett részt, ahol beszámolt az új polgári perrendtartásról szóló törvény (Pp.) alkalmazásának tapasztalatairól a bíróságok ítélkezési gyakorlatában.
Orosz Árpád három régióban – törvényszéki és járás(kerületi) bírósági szinteken – elvégzett pilot vizsgálatot ismertetve elmondta, a peres ügyérkezés közel 32%-kal csökkent 2018. első félévében a tavalyi év azonos időszakához viszonyítva. A kollégiumvezető-helyettes az ügyérkezés, illetve a hatáskör viszonyát elemezve rámutatott, az új Pp. hatásköri szabályai egyelőre elenyésző hatású változással jártak . A kódex okozta főbb változásokat felvázolva beszélt a törvényszékek általános hatásköréről, az osztott perszerkezetről, az anyagi pervezetésről, a jogcímhez kötöttségről, illetve a felülvizsgálatra vonatkozó befogadási eljárásról.
A Polgári Kollégium helyettes vezetője ismertette a Kúria intézkedéseit, amelyeket az új perrendtartási törvény hatályba lépése tett szükségessé. A legfőbb bírói fórum két jogegységi határozatot hozott, kollégiumi véleményt alkotott, a Civilisztikai Kollégiumvezetők Országos Tanácskozása, illetve az új Pp. jogértelmezési kérdéseivel foglalkozó konzultációs testület állásfoglalásokat tett közzé. Orosz Árpád felvetette, elkerülhetetlen az illetéktörvény és a nyomtatványrendelet módosítása, valamint a tapasztalatok alapján később szükség lehet az új perrendtartási törvény módosítására is.
Budapest, 2018. november 15.
A Kúria Sajtótitkársága