Az EJEB esetjoga a magyar bíróságok jogalkalmazásában - ügyek és kihívások címmel tartott előadást a Kúria elnöke

Dátum

A Kúria elnöke Dr. Varga Zs. András az Igazságügyi Minisztérium meghívására tartott előadást 2021. november 12-én Az Emberi Jogok Európai Bíróságának joggyakorlata a magyar bíróságok jogalkalmazásában című konferencián a budapesti Festetics Palotában.

Előadása középpontjában az állt, hogy Magyarországon a bírók hogyan viszonyulnak az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez (EJEE) és az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) joggyakorlatához. A dogmatikai szempontú kérdések elemzése előtti rövid válasza szerint: figyelembe veszik.

Előadásában rávilágított, hogy jogalkalmazása során egy magyar bírónak mértéket és egyensúlyt tartva alkalmazkodnia kell a rá irányadó felső bíróságokhoz. A Kúriához, 2012 óta az Alkotmánybírósághoz, valamint a Magyarországon 2004 óta precedenshatást folyamatosan kiváltó Európai Unió Bíróságához és lényegében a rendszerváltozás óta az EJEB-hez. Az EJEB döntésének kötelező ereje vonatkozásában kiemelte, hogy az EJEB konkrét határozatai tekintetében a végrehajtási kötelezettség Magyarországot terheli, és nem az egyes bíróságokat és nem az egyes bírókat. 

Aggályok merülnek fel a dogmatikai megfontolások alapján, ha a pozitív jogi alap nélküli strasbourgi értelmezés valamelyik tagállam Alkotmánya rendelkezéseivel vagy saját írott jogával ütközik. Ennek feloldására sem tagállami bíróság, sem nemzetközi bíróság bírája nem rendelkezik felhatalmazással.

Előadása zárásaként elmondta, hogy a magyar bírósági szervezet számára a stabilitást hozta el az utóbbi évek jogfejlődése. A nemzetközi bíróságok és az Alkotmánybíróság döntései is végső soron a Kúria jogegységesítő mechanizmusainak szűrőjén keresztül válik közvetlenül kötelezővé a többi bíróság számára. Ez egyrészt megkönnyíti a többi bíróság bíráinak helyzetét, de a Kúriára komoly felelősséget és feladatot ró.

2021. november 12.

Kúria Kommunikációs Osztálya