Fellebbezés a 2017. december 31. után indult ügyekben (a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény alapján)
1. Fellebbezéssel támadható határozat a Kúria előtt:
Közigazgatási ügyben bírósági határozat ún. "ugró fellebbezés" útján támadható meg a Kúria előtt. Ez azt jelenti, hogy ha a határozatot elsőfokon a közigazgatási és munkaügyi bíróság hozta, a felek a határozat elleni fellebbezéshez mellékelt közös kérelemben indítványozhatják, hogy az anyagi jogszabály megsértésére alapított fellebbezést közvetlenül a Kúria bírálja el. Az ugró fellebbezést a Kúria akkor fogadja be, ha a fellebbezés olyan anyagi jogsértésen alapul, amely a joggyakorlat egységének biztosítása szempontjából alapvető jelentőségű.
2. A fellebbezés előterjesztésére jogosultak:
Fellebbezéssel élhet a fél, az érdekelt, valamint a rendelkezés rá vonatkozó része ellen az, akire az ítélet rendelkezést tartalmaz.
3. A fellebbezés alaki és tartalmi kellékei:
A fellebbezésen fel kell tüntetni a felek és képviselőik teljes nevét, lakóhelyét vagy székhelyét, ismert elektronikus levélcímét, perbeli állását és a per tárgyát. (Ha valamely fél vagy képviselője állandó lakóhelyétől eltérő tartózkodási hellyel vagy egyéb idézésre alkalmas címmel rendelkezik, a fellebbezésen azokat is fel kell tüntetni.)
A fellebbezés tartalmazza továbbá
- a fellebbezéssel támadott ítélet számát,
- a fellebbezést megalapozó jogszabálysértést, a jogszabályhely pontos megjelölésével és
- a Kúria döntésére vonatkozó határozott kérelmet.
A fellebbezésben új tény vagy bizonyíték előadására akkor van lehetőség, ha
- az az elsőfokú ítélet meghozatalát követően jutott a fellebbező fél tudomására, és elbírálása esetén reá kedvezőbb határozatot eredményezett volna vagy
- az az elsőfokú ítélet jogszabálysértő voltának alátámasztására irányul.
A fellebbezést a fellebbezési határidő leteltét követően nem lehet megváltoztatni. A fellebbezés mindaddig visszavonható, amíg a másodfokú bíróság a határozatát meg nem hozta, illetve - tárgyalás tartása esetén - a határozathozatal céljából vissza nem vonult. Az ezzel kapcsolatban felmerült költségek viseléséről a Kúria határoz.
Az eljárás során a felek számára a jogi képviselet kötelező.
Jogi képviselőként eljárásra jogosult a közigazgatási szerv jogi szakvizsgával rendelkező tisztségviselője vagy alkalmazottja is. Ebben az esetben a jogi szakvizsga megszerzését igazoló okiratot, az azzal egyenértékű okiratot vagy ezek hiteles másolatát a fellebbezéshez csatolni kell.
4. Az eljárás lefolytatása:
A fellebbezést az ítélet közlésétől számított tizenöt napon belül az elsőfokú bíróságnál kell benyújtani.
4.1. Az elsőfokon eljárt bíróság a fellebbezést visszautasítja, ha
- azt nem az arra jogosult nyújtotta be,
- az olyan határozat ellen irányul, amely ellen a fellebbezést törvény kizárja,
- a fellebbezés elkésett, és az erre jogosult igazolási kérelmet nem terjesztett elő,
- a kötelezően elektronikus úton benyújtandó fellebbezést nem elektronikus úton, nem a megfelelő elektronikus űrlapon vagy elektronikus elérhetősége megjelölése nélkül terjesztik elő, illetve ha a fellebbezés alaki hiányait a fél a bíróság felhívása ellenére nem pótolta.
Ha a fellebbezésben tartalmilag helyesen történik hivatkozás a jogszabálysértés tényére, de a megsértett jogszabályhely megjelölése téves, ezen okból a fellebbezés nem utasítható vissza.
A fellebbezést előterjesztő fél ellenfele és az érdekelt a fellebbezés közlésétől számított nyolc napon belül fellebbezési ellenkérelmet vagy csatlakozó fellebbezést terjeszthet elő.
4.2. A fellebbezés befogadásáról a Kúria tanácsban, harminc napon belül dönt. Ha a Kúria az ugró fellebbezést nem fogadja be, azt a másodfokú bíróságnak küldi meg elbírálásra.
4.3. Amennyiben a Kúria a fellebbezést befogadja, akkor kerülhet sor az ügy érdemi vizsgálatára, illetve a Kúria érdemi döntésére.
A fellebbezés érdemi elbírálása tárgyaláson kívül és tárgyalás tartásával kerülhet sor.
Tárgyalás tartását a fél a fellebbezésben és a fellebbezési ellenkérelemben kérheti. A határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye. Ha az ügy körülményei ezt nem zárják ki, a tárgyalást úgy kell kitűzni, hogy a tárgyalás a fellebbezés felterjesztését követő három hónapon belül megtartható legyen.
A felek távolmaradása a fellebbezés elintézését nem gátolja, de ha a Kúria a meg nem jelentek valamelyikének meghallgatását szükségesnek tartja, a tárgyalást egy alkalommal, új tárgyalási határnap kitűzésével elhalaszthatja. A fellebbezési tárgyalásra szabályszerűen idézett mulasztása miatt igazolásnak nincs helye.
A megtámadott ítéletet a Kúria helyben hagyja, megváltoztatja vagy hatályon kívül helyezi.
A határozat ellen felülvizsgálatnak nincs helye.