A Ptk. 5:83.§ (2) bekezdése szerinti „alkalmatlan idő” fogalmának lehetséges értelmezési módjai. Az alkalmatlan idő kifogásának és a joggal való visszaélésnek a viszonya a közös tulajdon megszüntetése iránti kereset elutasítása kapcsán.
Az „alkalmatlan idő”kifejezés értelmezési tartománya elég széles ahhoz, hogy bármely természetű körülmény megalapozhassa az alkalmatlan idő kifogását. Olyan körülmény, amely tartós, vagy állandó jellegű, nem lehet a közös tulajdon megszüntetése iránti kereset elutasításának az alapja. A közös tulajdon megszüntetése iránti kereset elutasításának az alapját a Ptk. 5:83.§ (2) bekezdésében foglalt rendelkezés alapján csak időlegesen fennálló, azaz belátható időn belül megszűnő körülmények képezhetik. A közös tulajdon megszüntetésének a joga a tulajdonostárs erős (tulajdoni) jogosítványa, amely csak kivételesen eshet korlátok alá. Állandósult körülmények, tartósan fennálló helyzet az alkalmatlan idő kifogását nem alapozhatják meg; ilyen esetben a közös tulajdont a bíróságnak meg kell szüntetnie. Az alkalmatlan idő kifogására nem hivatkozhat az a tulajdonostárs, akinek a magatartása súlyosan összeférhetetlen (Ptk. 1:3.§).
Az „alkalmatlan idő” kifogását nemcsak a felektől független, hanem az egyik vagy a másik félhez kapcsolódó ok is magalapozhatja. Az „alkalmatlan idő” kifogását többek között megalapozhatják instabil piaci viszonyok (jelentős áringadozás, vagy időleges piaci helyzetek), kialakulatlan használati viszonyok, személyes és szociális körülmények, családvédelmi szempontok, vagy akár az is, ha az adott helyzetben a bíróság nem talál ésszerűen alkalmazható megszüntetési módot (például mert nincs kilátás eredményes árverésre). A bíróság az alkalmatlan idő kifogásának megalapozottságát az adott perben számba jöhető megszüntetési módok körében vizsgálja. Az alkalmatlan idő fennállásának vizsgálata szempontjából a releváns időpont a bíróság döntésének az időpontja. Amennyiben a bíróság a közös tulajdon megszüntetése iránti keresetet az alkalmatlan idő kifogása alapján utasította el, a megszüntetést kérő tulajdonostárs a körülmények megváltozásával ismét keresetet terjeszthet elő. A joggal való visszaélés tilalmának az alkalmazását mindemellett, tekintettel annak generálklauzula jellegére, a Ptk. szabályai sem zárják ki. A joggal való visszaélés tilalma az alanyi jog gyakorlásának a jog társadalmi céljához kötött korlátja, így önmagában a tulajdonostárs szociális és személyes körülményei a közös tulajdon megszüntetését kérő tulajdonostárs joggyakorlásának visszaélésszerűségét nem alapozhatják meg.