Új Ptk. Tanácsadó Testület véleményei

Ha a bíróság a közös tulajdont úgy szünteti meg, hogy a volt tulajdonostárs javára használati jogot alapít, keletkezik-e használati díj fizetési kötelezettsége a használat jogára feljogosított volt tulajdonostársnak a tulajdonossal szemben? [Ptk. 5:84.§ (4)]

A Ptk. 5:84. §-ának (4) bekezdése a bíróság számára a bennlakónak a tulajdoni hányadával arányos használati jog biztosítását teszi lehetővé, amelynek értékcsökkentő hatását a megváltás folytán fizetendő ellenérték, illetve az árverési vételár felosztási arányának meghatározásánál neki kell viselnie. A használat joga dologi jogosultság, e jogánál fogva a jogosult a dolgot a saját, valamint vele együtt élő családtagjai szükségletét meg nem haladó mértékben használhatja és hasznait szedheti (Ptk. 5:159. § (1) bek.), terhelik viszont az e joghoz fűződő - a Ptk. 5:159. § (2) bekezdésének utaló szabályára tekintettel az 5:149.-150. §§-aiban meghatározott – kötelezettségek. A használat jogának jogosultja, mint dologi jogosult a használatért rendszeres ellenértéket nem köteles fizetni.
A Tanácsadó Testület álláspontja szerint a Ptk. rendelkezései nem zárják ki azt, hogy azokban a helyzetekben, amelyekben a megszűnt tulajdoni hányadhoz igazodó terjedelmű használati jog alapítása nem alkalmas a felek közötti jogvita ésszerű lezárására, a felek közötti jogvita végleges lezárása érdekében a bíróság az ingatlanban benn maradó (volt) tulajdonostárs javára az eredeti tulajdoni hányadát meghaladó részére vagy az ingatlan egészére kiterjedő használati jogot alapítson. Ebben az esetben a használati jognak a megszűnt tulajdoni hányadot meghaladó része után a tulajdonost megillető ellenszolgáltatás mértékét és teljesítésének a módját (a felek közötti elszámolását) a bíróság a közös tulajdon megszüntetése során az ítéletében határozza meg.

A közös tulajdon megszüntetése során az ingatlanban maradó volt tulajdonostárs javára alapítható használati jog [Ptk. 5:84.§ (4)] tartalma

A Ptk 5:84. § (4) bekezdésében foglalt szabályok lehetővé teszik, hogy a bíróság a közös tulajdont úgy szüntesse meg, hogy az ingatlan használatára a bennlakó tulajdonostársat, az ő méltányos érdekeinek védelmében, az ingatlan használatára jogosítsa fel. A Ptk. 5:84.§ (4) bekezdése használati jog alapítását teszi lehetővé. A használati jog alapításának következtében az ingatlanban beálló értékcsökkenést a használati jog jogosultjának, így a bentlakó tulajdonostársnak kell viselnie. A Tanácsadó testület álláspontja szerint a Ptk. 5:84. § (4) bekezdésében foglalt rendelkezés a Ptk. 5:159.§-ában meghatározott használati joggal azonos tartalmú jog alapítását teszi lehetővé, amely nem terjed ki haszonélvezeti jog alapításának lehetőségére. A Ptk. 5:84.§ (4) bekezdésében foglalt rendelkezés éppígy nem teszi lehetővé, hogy a bíróság bérleti vagy quasi bérleti jogviszonyt hozzon létre a közös tulajdon megszüntetése során.

A Ptk. szabályai lehetőséget adnak-e arra, hogy a bíróság egy ítéletben, alternatív módon a közös tulajdon megszüntetésének több módját rendelje el? [Ptk. 5:84.§]

A Tanácsadó Testület álláspontja szerint a Ptk. anyagi jogi szabályai nem zárják ki azt, hogy a közös tulajdon megszüntetésének módja tekintetében a bíróság ítélete vagylagos (alternatív) rendelkezést tartalmazzon, így például az egyik tulajdonostársat arra kötelezze, hogy a többi tulajdonostárs tulajdoni hányadát ellenérték fejében, meghatározott időn belül váltsa magához, majd a teljesítési határidő eredménytelen elteltének esetére az árverési értékesítést rendelje el. Az ítélet meghozatalát követően a körülmények változása azonban ilyen alternatív ítéleti rendelkezés esetén sem vezethet az ítéletben megállapított alternatív marasztalás korrekciójára. A közös tulajdon megszüntetési módjainak a Ptk.-ban meghatározott sorrendjétől (5:84.§) a bíróság ebben az esetben sem térhet el. A Ptk. szabályai nem zárják ki, hogy egyes megszüntetési módokat a bíróság elsődleges és másodlagos alternatívaként határozzon meg. A Ptk. rendelkezéseiben meghatározott sorrendiség nem zárja ki az együttes alkalmazás lehetőségét.  Nem kizárt az sem, hogy a bíróság egyidejűleg, egymás mellett több megszüntetési módot alkalmazzon. A Ptk. rendelkezései nem zárják ki például azt, hogy az ingatlan természetbeni megosztása mellett, annak egy elkülönített részén a bíróság társasházat hozzon létre.

A társasházzá alakítás helye a közös tulajdon megszüntetési módjainak sorrendjében [Ptk. 5:84.§]

Az 1959-es Ptk. a közös tulajdon megszüntetésének szabályozását elkülönítette a közös tulajdon társasházzá alakításától (147-148. §§, illetve 149. §), ehhez képest a bírói gyakorlat is abba az irányba haladt, hogy a közös tulajdon társasházzá alakítása nem tartozik a közös tulajdon megszüntetésének szűkebb értelemben vett módjai közé, és különösen nem annak elsődleges formája. Ez azt jelentette, hogy a közös tulajdon megszüntetése iránti perben a társasházzá alakítás csak akkor jöhetett szóba, ha a fél erre vonatkozóan külön kereseti (viszontkereseti) kérelmet terjesztett elő, és az egyéb szükséges műszaki és jogi feltételeket igazolta. A Ptk. beillesztette a társasházzá alakítást a közös tulajdon megszüntetési módok közé (5:84. § (5) bek.). A bekezdés megfogalmazása (nyelvtani értelmezése) azonban nem ad választ arra, hogy a társasházzá alakítás hogyan illeszkedik a korábbi bekezdésekben szabályozott és a szöveg szerint is egymást sorrendben követő a) természetbeni megosztás, b) magához váltás, c) árverési értékesítés, mint közös tulajdon megszüntetési módok sorába.
A Tanácsadó Testület álláspontja szerint a Ptk. alkalmazása körébe eső ügyekben a közös tulajdon megszüntetése során a társasházzá alakítás a közös tulajdon megszüntetésének az árverési értékesítést megelőző módja. Ez utóbbira ugyanis a Ptk. 5:84. § (2) bekezdése értelmében csak akkor kerülhet sor, ha a közös tulajdon más módon nem szüntethető meg. A társasházzá alakítás alkalmazhatóságának vizsgálatához nincs szükség külön keresetre vagy viszontkeresetre, ennek lehetőségét ezek nélkül is vizsgálni kell. A társasház létrejöttéhez azonban alapító okirat szükséges, amelyet a bíróság ítélete pótol, így meg kell, hogy feleljen az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés követelményeinek, amelyhez további mellékletek csatolása is hozzátartozik. Mindehhez elengedhetetlen, hogy ezt a megszüntetési módot legalább az egyik fél kérelmezze. Emellett is csak akkor hozhat létre a bíróság társasházat, ha annak szükséges műszaki és jogi feltételei fennállnak. A társasházzá alakítás tehát hivatalból, kérelem és a felek együttműködése nélkül nem kivitelezhető. Ha a felek nem teszik meg a társasház alapításához szükséges nyilatkozatokat, illetőleg ha az adott tényállás mellett nem lehet azzal számolni, hogy a társasházzá alakítás a felek közötti konfliktust véglegesen megoldja, a bíróságnak arra a megállapításra kell jutnia, hogy a társasházzá alakítás az adott konkrét esetben nem alkalmazható módja a közös tulajdon megszüntetésének.

A Ptk. 5:83.§ (2) bekezdése szerinti „alkalmatlan idő” fogalmának lehetséges értelmezési módjai. Az alkalmatlan idő kifogásának és a joggal való visszaélésnek a viszonya a közös tulajdon megszüntetése iránti kereset elutasítása kapcsán.

Az „alkalmatlan idő”kifejezés értelmezési tartománya elég széles ahhoz, hogy bármely természetű körülmény megalapozhassa az alkalmatlan idő kifogását. Olyan körülmény, amely tartós, vagy állandó jellegű, nem lehet a közös tulajdon megszüntetése iránti kereset elutasításának az alapja. A közös tulajdon megszüntetése iránti kereset elutasításának az alapját a Ptk. 5:83.§ (2) bekezdésében foglalt rendelkezés alapján csak időlegesen fennálló, azaz belátható időn belül megszűnő körülmények képezhetik. A közös tulajdon megszüntetésének a joga a tulajdonostárs erős (tulajdoni) jogosítványa, amely csak kivételesen eshet korlátok alá. Állandósult körülmények, tartósan fennálló helyzet az alkalmatlan idő kifogását nem alapozhatják meg; ilyen esetben a közös tulajdont a bíróságnak meg kell szüntetnie. Az alkalmatlan idő kifogására nem hivatkozhat az a tulajdonostárs, akinek a magatartása súlyosan összeférhetetlen (Ptk. 1:3.§).

Az „alkalmatlan idő” kifogását nemcsak a felektől független, hanem az egyik vagy a másik félhez kapcsolódó ok is magalapozhatja. Az „alkalmatlan idő” kifogását többek között megalapozhatják instabil piaci viszonyok (jelentős áringadozás, vagy időleges piaci helyzetek), kialakulatlan használati viszonyok, személyes és szociális körülmények, családvédelmi szempontok, vagy akár az is, ha az adott helyzetben a bíróság nem talál ésszerűen alkalmazható megszüntetési módot (például mert nincs kilátás eredményes árverésre). A bíróság az alkalmatlan idő kifogásának megalapozottságát az adott perben számba jöhető megszüntetési módok körében vizsgálja. Az alkalmatlan idő fennállásának vizsgálata szempontjából a releváns időpont a bíróság döntésének az időpontja. Amennyiben a bíróság a közös tulajdon megszüntetése iránti keresetet az alkalmatlan idő kifogása alapján utasította el, a megszüntetést kérő tulajdonostárs a körülmények megváltozásával ismét keresetet terjeszthet elő. A joggal való visszaélés tilalmának az alkalmazását mindemellett, tekintettel annak generálklauzula jellegére, a Ptk. szabályai sem zárják ki. A joggal való visszaélés tilalma az alanyi jog gyakorlásának a jog társadalmi céljához kötött korlátja, így önmagában a tulajdonostárs szociális és személyes körülményei a közös tulajdon megszüntetését kérő tulajdonostárs joggyakorlásának visszaélésszerűségét nem alapozhatják meg.