A jogosult kárenyhítési kötelezettsége a Ptk. 6:144. § (1) bekezdésének alkalmazása során
A szerződésszegésért való felelősség körében a Ptk. 6.144.§ (1) bekezdése, a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályainak kiegészítő alkalmazása kapcsán, akként rendelkezik, hogy a károsult kármegelőzési, kárelhárítási és kárenyhítési kötelezettségére, továbbá a közös károkozók felelősségére a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályait kell alkalmazni. A jogosult kármegelőzési, kárelhárítási és kárenyhítési kötelezettsége ugyanakkor az adott szerződéses jogviszonyban az együttműködési kötelezettség [(Ptk 6:62.§ (1) és (3) bek.] tartalmát is képezheti. Ha a kármegelőzési, kárelhárítási és kárenyhítési kötelezettség megsértése egyúttal a szerződés tartalmát képező együttműködési kötelezettségnek a megszegését is jelenti, úgy a jogosult magatartása szerződésszegést valósít meg. Kérdés, hogy ilyen helyzetben az együttműködési kötelezettség megsértése alapján alkalmazandó szerződésszegési szabályok az irányadók, vagy a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályait kell-e alkalmazni.
A Tanácsadó Testület álláspontja szerint a 6:144.§ (1) bekezdése olyan speciális szabály, amely a jogosultat, mint a szerződésszegés károsultját is terhelő együttműködési kötelezettség megsértéséért felelős felet a szerződésen kívüli kártérítési felelősségi szabályok szerint teszi felelőssé. Így, ha a jogosult az együttműködési kötelezettségét azzal szegi meg, hogy nem tesz eleget a kármegelőzési, kárelhárítási és kárenyhítési kötelezettségének, magatartásának következményei a szerződésen kívüli kártérítési felelősség szabályai szerint alakulnak.
A Ptk. 6:162.§ (1) bekezdése szerint a jogosult a hiba felfedezése után késedelem nélkül köteles a hibát a kötelezettel közölni. A (3) bekezdés szerint pedig a közlés késedelméből eredő kárért a jogosult felelős. A szabály tartalmában a jogosult kárenyhítési kötelezettségét írja körül, ezért kártérítési felelőssége – a Ptk. 6:144.§ (1) bekezdésének utaló rendelkezése folytán – a deliktuális kártérítési felelősség szerint alakul, felróhatósági természetű, és kármegosztásra adhat alapot.
A Tanácsadó Testület álláspontja szerint továbbá a 6:144.§ (1) bekezdésében foglalt rendelkezés alkalmazandó akkor is, ha a jogosult a szerződésszegő kötelezettel szemben nem kártérítési igényt, hanem más, a szerződésszegésre alapított követelést, például kellékszavatossági igényt érvényesít. Ha a jogosult követelése nem pénz fizetésére irányul (pl. hibás teljesítés esetén elállás), nincs helye sem a jogosulti követeléssel szemben a kötelezett által érvényesíthető kártérítési igény beszámításának, sem a kármegosztásnak.