Új Ptk. Tanácsadó Testület véleményei

Az „új Polgári Törvénykönyv” elnöki tanácsadó testületet a Kúria elnöke az új törvény hatálybalépését követően hívta életre abból a célból, hogy a jogtudomány és a joggyakorlat résztvevői együttesen kísérhessék figyelemmel a családjogot és társasági jogot is magában foglaló kódex gyakorlati érvényesülését. A testületet dr. Menyhárd Attila, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára vezeti, és havi rendszerességgel ülésezik. Tagjai: dr. Leszkoven László, dr. Faludi Gábor, dr. Lábady Tamás, dr. Fézer Tamás, dr. Nochta Tibor, dr. Szeibert Orsolya, dr. Kemenes István, dr. Goldea Zsuzsanna, dr. Wellmann György, dr. Anka Tibor, dr. Kovács Kázmér, dr. Kőrös András, dr. Döme Attila, dr. Dzsula Marianna, dr. Csűri Éva.

A testület eddigi működése elmélyült szakmai beszélgetéseket hozott, amelyek vélemények megfogalmazását is lehetővé tették. Miután a testület nem a bírósági szervezetrendszer része, véleményei semmilyen kötőerővel nem bírnak. A testület életre hívójaként azonban meggyőződésem, hogy az itt megfogalmazódó gondolatok segítséget nyújthatnak a jogkereső közönségnek e történelmi jelentőségű, új magánjogi kódex alkalmazásának kezdeti lépéseiben.

A joganyagok között szavakra is kereshet, ha azok egy részletét beírja az alábbi mezőbe. Egyszerre több szóra is kereshet [SPACE]-szel elválasztva, ilyenkor a rendszer csak azokat a joganyagokat jeleníti meg, amelyekben pontosan a beírt szövegminta szerepel.

Az osztályos egyezséggel engedett holtig tartó haszonélvezeti jog eshet-e megváltás vagy korlátozás alá? [Ptk. 7:58.§ (3)]

Az osztályos egyezséggel a felek véglegesen rendezik az öröklés folytán előálló jogviszonyaikat (vagyoni helyzetet) a túlélő házastárs felé is. Ezért az osztályos egyezséggel alapított holtig tartó haszonélvezeti jog nem eshet megváltás vagy korlátozás alá. Ez az értelmezés azonban nem változtat azon, hogy a Ptk. 7:58 (3) szerinti haszonélvezeti jog szerzése örökléssel való szerzésnek minősül.

Mi a közjegyzőnél letett végrendelet visszavételének joghatása abban az esetben, ha a végrendelet a letétel hiányában is megfelel az írásbeli magánvégrendeletre előírt alaki kellékeknek? [Ptk. 7:44.§]

A Ptk. 7:44.§-ában foglalt rendelkezés egyértelmű szabályként fogalmazza meg, hogy a közjegyzőnél letett magánvégrendelet hatályát veszti akkor, ha azt a végrendelkező visszaveszi. Ebből az következik, hogy a közjegyzőnél letett végrendelet a végrendelkező általi visszavétellel hatályát veszti akkor is, ha egyébként megfelel az írásbeli magánvégrendeletre előírt alaki kellékeknek. Nincs akadálya azonban annak, hogy a végrendelkező annak hatályát a végintézkedésre előírt alakszerűségek mellett fenntartsa.

A vagyonról való rendelkezés értelmezése a végintézkedés fogalma körében [Ptk. 7:12§]

Végintézkedésnek minősül a Ptk. 2:31. § (4) bekezdésében, 4:226. § (1) bekezdésében és 4: 233. § (1) bekezdés e) pontjában említett végintézkedés abban az esetben is, ha az egyébként vagyonjogi szempontból a Ptk. 7:12. §-ában foglalt feltételeknek nem felel meg, mert vagyoni rendelkezést egyáltalán nem tartalmaz. Az örökhagyó kizárólag a 2:31. § (4) bekezdésében, a 4:226. § (1) bekezdésében illetőleg a 4:233. § (1) bekezdés e) pontjában foglaltakat tartalmazó rendelkezésének végintézkedési jellege és érvényessége nem múlik azon, hogy további, halál esetére szóló vagyoni rendelkezést (adott esetben bármilyen csekély értékű haszontalan vagyontárgyra vonatkozó örökösnevezést) tartalmaz-e vagy sem. Vagyonról szóló rendelkezésnek kell tekinteni ugyanakkor azt a halál esetére szóló jognyilatkozatot is, amely csak kizárást vagy kitagadást tartalmaz, vagy a juttatást valamely nem vagyoni kötelezettség teljesítésétől teszi függővé.

Kiterjed-e a lemondás a végintézkedésen alapuló öröklésre is? [Ptk. 7:7.§ 7:8.§ 7:9.§]

Nincs akadálya annak, hogy a lemondás a végintézkedésen alapuló öröklésre is kiterjedjen, ehhez azonban a felek kifejezett megállapodása szükséges.  Ha az örökhagyó olyan személy javára végrendelkezik, aki a végrendeleti öröklésről is lemondott, az ilyen örököst kiesettnek kell tekinteni. Amennyiben a felek a lemondás után azzal össze nem egyeztethető tartalmú öröklési szerződést kötnek, az öröklési szerződésnek abban az esetben van kihatása a lemondásra, amennyiben a szerződések értelmezésére vonatkozó szabályok szerint az a lemondásról szóló szerződés módosításának minősül.

Mi a következménye annak, ha az örökös a hagyaték (hagyomány) tárgyát jogszabály erejénél fogva nem szerezheti meg? [Ptk. 7:4.§ (2)]

A Ptk. nem határozza meg kiesési okként azt, ha az örökös jogszabály erejénél fogva nem szerezheti meg a hagyaték, illetőleg a hagyomány tárgyát. A tulajdonjog megszerzésének jogi akadálya azonban a részleges kieséssel azonos jogi hatással bír. A hagyatékba tartozó, jogi szerzési akadállyal érintett vagyontárgy uratlanná nem válik. Az érintett vagyontárgy után az öröklés rendjét annak megfelelően kell megállapítani, mintha az adott vagyontárgy tekintetében az örökös illetőleg a hagyományos kiesett volna. Ennek megfelelően érvényesülnek például a növedékre, helyettes öröklésre vonatkozó szabályok is.

Oldalak