A Bíróság első alkalommal hozott ítéletet a Benelux Gazdasági Unió Államai, a Németországi Szövetségi Köztársaság és a Francia Köztársaság kormányai között a közös határaikon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről 1985. június 14-én kötött Schengeni Megállapodás Végrehajtási Egyezménye értelmezése tárgyában. Az ítélet szerint a Végrehajtási Egyezmény 54. cikkében foglalt kétszeres büntetés tilalma (ne bis in idem) alkalmazandó - ahogy az alapeljárásokban is történt - a közvádat megszüntető eljárásokban is, melynek során valamely tagállam ügyésze a bíróság közbeavatkozása nélkül szünteti meg a tagállamban megindított büntetőeljárást, miután a gyanúsított bizonyos kötelezettségeknek eleget tesz, nevezetesen kifizeti az ügyész által megállapított összeget.

HÜSEYN GÖZÜTOK ÉS KLAUS BRÜGGE ELLENI BÜNTETŐELJÁRÁSOK

Ugyanazokért a cselekményekért senkit nem lehet valamely tagállamban büntetőeljárás alá vonni, mint amelyek miatt egy másik tagállamban a bíróság közbeavatkozása nélkül már megszüntették az eljárást

Gözütok úr Hollandiában lakó török állampolgár. Ellene ugyanebben az államban illegális kábítószer-kereskedés miatt indult eljárás. A büntetőeljárást megszüntették, amikor a holland ügyésszel kötött megállapodás alapján kiszabott bizonyos pénzösszeget megfizette. Az egyik bank hívta fel a német rendőri- és igazságügyi hatóságok figyelmét arra, hogy Gözütok úr bankszámláján jelentős pénzmozgások voltak. A német hatóságok kihallgatták és vád alá helyezték Gözütok urat ugyanazon tények miatt, mint amelyeket a holland hatóságok róttak fel neki. Az aacheni bíróság börtönbüntetésre ítélte, amit később a fellebbviteli bíróság hatályon kívül helyezett.

Brügge úr német állampolgár, Németországban lakik. Belgiumban egy hölgy sérelmére az ország területén elkövetett testi sértés miatt indult ellene eljárás. A bonni ügyész ugyanezen cselekmények miatt indított eljárást ellene, amelyet megszüntettek, miután kifizette a bírság összegét.

E két ügyben az Oberlandesgericht Köln (C-187/1) és a Rechtbank van eerste aanleg te Veurne (C-885/01) az EU-Szerződés 35. cikke alkalmazása kapcsán a Schengeni Megállapodás Végrehajtási Egyezménye 54. cikke értelmezéséről tettek fel előzetes döntéshozatalra kérdést a Bíróságnak. A gyanúsítottak által elkövetett bűncselekmények miatt - Németországban Gözütok úr ellen, Belgiumban pedig Brügge úr ellen - indultak eljárások, jóllehet az ugyanazon cselekmények miatt másik államban indult korábbi eljárásokat végérvényesen megszüntették, miután az ügyész által megállapított pénzösszeget megfizették.

A Bíróságnak azt kellett vizsgálnia, vajon a Schengeni Megállapodás Végrehajtási Egyezménye 54. cikkében foglalt kétszeres büntetés tilalma (ne bis in idem) - mely szerint senkit nem lehet az egyik tagállamban ugyanazon cselekmények miatt elítélni, mint amelyek miatt egy másik tagállamban már jogerősen megbüntették - alkalmazandó-e a közvád megszüntetése esetében is, amikor is az ügyész a gyanúsított ellen indult büntetőeljárást megszünteti, amennyiben a gyanúsított eleget tesz az ügyész által - függetlenül a bíróság bármiféle közbeavatkozásától - megállapított bizonyos kötelezettségeknek

A Bíróság megállapítja, az ilyen eljárás keretében a büntetőeljárásban részvételre feljogosított hatóságtól eredő határozat megszünteti a közvádat. Mindezeken túl, midőn a gyanúsított eleget tesz az ügyész által megállapított kötelezettségeknek, a gyanúsítottnak felrótt cselekmények szankcionálása már megtörténtnek tekintendő. Következésképpen az érintett személyt "jogerősen elítéltnek" kell tekinteni, még abban az esetben is, ha semmiféle bírósági szerv nem vett részt az eljárásban, és az ennek során hozott határozat nem ítélet formájában jelenik meg. Valójában a Schengeni Megállapodás Végrehajtási Egyezménye nem rendeli alá a kétszeres büntetés tilalma elvének alkalmazását semmiféle eljárási feltételnek, avagy bármilyen ehhez hasonló formának. Mindezeken felül a közvádat megszüntető eljárást illetően ez az elv nem feltételezi a tagállamok büntető törvényhozásának harmonizációját, vagy közelítését. Szükségszerű, hogy a tagállamok között fennálljon a kölcsönös bizalom egymás büntetőeljárási rendszerében, és valamennyi tagállam elfogadja a másik tagállamban hatályban lévő büntetőeljárási törvény alkalmazását, még abban az esetben is, ha a saját nemzeti törvényei alkalmazása más megoldásra vezetne.

A kétszeres büntetés tilalmának elve nem akadályozza meg azokat a személyeket, akiket a gyanúsított magatartása sértett, hogy az elszenvedett kár miatt polgári peres úton kártérítési eljárást indítsanak.

(Az Európai Bíróság 2003. február 11-én a C-187/01 és C-385/01 sz. egyesített ügyekben hozott ítélete összefoglalása)